Mostanában egy kicsit elmentem „tudományos irányban”. Habár ez egy blog, mégis megpróbáltam objektív maradni és minél kevesebb személyes érzelmet és gondolatot belevinni. Persze így nem is könnyű annyi embert megszólítani, mert általában a tények nem annyira vonzóak, mint a bulvár, vagy a szubjektív véleménynyilvánítások. De mennyire hiteles és valós tartalmú egy írás, ami kutatásokra hivatkozik?
Egyáltalán mit vizsgálunk?
Kedvenc példám erre a hengerezés. Az egész elmélet azon alapult, hogy patkányok izmait péppé nyomkodták és lám milyen lazák lettek ettől. De, egyrészt mi nem vagyunk patkányok, másrészt többségünk nem is biztos, hogy túlélte volna azt a mechanikai terhelést, amit a szerencsétlen patkeszoknak kellett elviselniük. Habár emlősök vagyunk mi is, még a legközelebbi rokonainktól is jelentősen különbözünk. Ráadásul a közeli rokonokkal nem is nagyon etikus kísérletezni, legalábbis nem úgy, hogy az kellemetlen legyen nekik. Maradnak hát a rágcsálók, akik viszont nem nyújtanak száz százalékos biztosítékot arra hogy egy-egy adott hatóanyag tényleg hatásos lesz számunkra is.
Hajlamosak vagyunk lenézni néhány száz évvel ezelőtt élt elődeinket, hogy milyen keveset is tudtak a világunkról. Pedig nem voltak ők butábbak, vagy kevésbé intelligensek, mint mi, csak kevesebb tudás állt a rendelkezésükre. És amikor azt hisszük, hogy bezzeg mi már mindent tudunk, akkor jön a saját testünk és bebizonyítja, hogy lövésünk sincs még a világról és annak működéséről.
Egy csomó mindent nem tudunk pontosan még. Mi az izomláz? Hogyan jön létre az izomsejtek növekedése? De az anyagcsere folyamatok között is rengeteg homályos pont van még. Amit nem tudunk pontosan megmérni, vagy valós időben szemrevételezni azzal nehezen boldogulunk.
Az élettani folyamataink fekete dobozként működnek. Vannak bemenő paraméterek, amelyekkel valami történik a dobozban, aztán ebből lesz valamilyen eredmény. Két lehetőség van, vagy rájövünk pontosan, hogy mi történik a dobozban és onnantól kezdve tudjuk, hogy mi várható a bemenő paramétereket ismerve. Vagy a gyakoribb megoldás, hogy nem ismerjük a pontos folyamatot, de a rengeteg vizsgálatból annyi eredményünk lesz, amiből statisztikailag össze tudunk rakni valamilyen modellt. Ilyenkor is elég jó közelítéssel meg fogjuk tudni mondani majd az eredményt, anélkül, hogy a pontos folyamatot ismernénk. Persze ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy szokatlan bemeneti paraméterek nem várt eredményt adnak majd.
Amíg ilyen közvetett módszerrel vizsgálódunk, addig a kutatások eredménye is kétes lehet.
Ez a vizsgálat nem jött volna létre, ha nincs a ….
A kutatásoknak és a kutatóknak függetleneknek kellene lenniük mindentől és mindenkitől. Sajnos ez nem mindig van így. Valamiből nekik is meg kell élniük, ezért sokszor előfordul, hogy megrendelésre készülnek vizsgálatok. Ettől persze még lehet az a vizsgálat hiteles, alapos és az eredmény is valós. Sokszor azonban torzít az eredményen a megrendelő léte.
Sőt az is gyakran előfordul, hogy maga a kutatás tökéletes eredményt hoz, azonban ennek interpretációja „némi” elferdítés után az adott gyártó termékének hatásosságár fogja igazolni, holott az eredeti kutatás nem pont ugyanezt állította. Lehet hogy egy termék fogyasztása háromszorosára növeli az izomtömeg növekedést, azonban nem mindegy, hogy mihez képest lesz ez háromszoros és főleg nem mindegy, hogy milyen csoportra igaz ez az állítás. Nagyon sok kísérletet edzettelen alanyokon végeznek, mivel náluk edzés hatására az első pár héten nagyfokú fejlődést lehet generálni. De persze úgy nehéz egy terméket eladni, hogy háromszorosára növeli az izomtömeg növekedést, az első hat hét edzés után, később viszont nem okoz szignifikáns többlet növekedést.
Tévedni emberi dolog
Azért mert valaki kutat, vagy tudós, attól még tévedhet. Sokszor szokták mondani, hogy a zsenit az őrülttől egy hajszál választja el. Így adja magát, hogy néha egy pár kutató a hajszál rossz oldalára kerül.
Például, amikor egy kutatás azt állítja, hogy a sokak által szidott fehér kenyér mégiscsak egészségesebb a teljes kiőrlésű, vagy rozsos fajtáinál. Pedig van erre is eredmény. Ráadásul egészen átfogó. Megkérdeztek több ezer embert és azt találták, hogy akik rendszeresen fehér kenyeret fogyasztottak, azoknál sokkal kevesebb keringési problémát találtak. Ergo, a fehérkenyér rendszeres fogyasztása csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések számát. Együnk több fehérkenyeret!
Anélkül, hogy bántanám a fehér kenyeret, nézzük meg a másik oldalról ezt a vizsgálatot. Sok betegség egyik lehetséges okának a feldolgozott élelmiszereket tették felelőssé, és ebbe a kategóriába esett a fehér kenyér. Cukorbetegség, emésztési problémák, keringési problémák, mind a bűnös fehérliszt miatt (legalább is ezt mondják). Amikor valaki szembesül valamilyen problémájával, akkor mi lesz az első, amit megpróbál elhagyni? A fehér liszt és a cukor. Tehát, aki tudtatában van, valamilyen betegségével az azt fogja mondani egy felmérés során, hogy nem eszik fehér lisztet és magas a vérnyomása, vagy érszűkülete van, vagy cukorbeteg, stb. Az, viszont aki vagy nem beteg, vagy csak nem tud erről, vígan enni fogja a kenyeret és azt fogja nyilatkozni, hogy eszik fehér lisztet és majd ki csattan az egészségtől.
Tehát a megkérdezettek egy része azt fogja mondani, hogy egészséges és eszik fehér kenyeret, míg mások azt fogják mondani, hogy valamilyen betegsége van, és nem eszik. Meg is van a megoldás, aki eszik fehér lisztet, az egészséges marad, aki nem eszik az meg fog betegedni előbb-utóbb. Ha viszont másképp tesszük fel a kérdéseinket, akkor rájövünk, hogy előbb volt a betegség és csak utána az életmódváltás. Tehát hiába a rengeteg tesztalany, mégis fals eredményt fogunk kapni.
Tehát egy kutatás attól, hogy erre alkalmasnak vélt emberek végeztek, még nem biztos, hogy helyes eredményt fog adni.
A pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve
Egy kutatás alapelemei általában, a vizsgálandó kérdés, egy kezdeti hipotézis, egy jól felépített vizsgálati protokoll, tesztalanyok, a vizsgálat és a kiértékelés. Ezek közül bármelyik és félrecsúszik, az eredmény bizonytalanná válik.
- Fontos, hogy jól tegyük fel a megválaszolandó kérdést, ha nem látjuk tisztán a problémát, nem biztos, hogy a jó kérdésre kapjuk majd meg a válaszunkat.
- A hipotézis gyakorlatilag a vizsgálók hite a kutatással kapcsolatban. Feltételezik az eredményt előre. Ez befolyásolhatja a mérés kiértékelését.
- A protokoll az egész vizsgálat felépítése. Itt rengeteget lehet hibázni. Sokszor nagyon nehéz kizárni az egyes tényezőket, vagy elszeparálni azokat. Nem mindig sikerül az almát az almával összehasonlítani.
- Az alanyok jó megválasztása is része a protokollnak. Ha nem megfelelő a vizsgált csoport összetétele, vagy létszáma, akkor az eredmény statisztikailag lehet akármi is. A leggyakoribb hiba a tesztalanyok alacsony száma. Sokszor nehéz megfelelő számú alanyt találni, vagy túl drágává teszi a kutatást.
- A kiértékelés sokszor nem is az adott szakterület tudását igényli, hanem puszta matematika. Itt is nagyon el lehet tévedni.
Akkor kiben bízhatunk?
Erre nehéz válaszolni. Ahhoz, hogy egy kutatást egzaktul ki tudjunk értékelni, legalább hasonló ismeretekkel kell rendelkeznünk, mint a vizsgálatot végzőké. Ezt azért nem lehet elvárni mindenkitől, akit érdekelnek a tudományos vizsgálatok. Mégis, lelkes amatőrként szeretnénk tudni, hogy hihetünk-e egy eredménynek vagy sem. Sokszor érzelmeink megzavarnak minket és annak a kutatásnak hiszünk, amelyiknek az eredménye szimpatikusabb számunkra. Ha annak örülnék, hogy a krumpli a legjobb szénhidrát forrás, akkor abban a kutatásban fogok bízni, amelyik ezt állítja és nem abban, amelyik a rizst hozza előnybe.
Lehet persze mindenféle kritériumokat felállítani, ami alapján vizsgálunk majd egy új kutatást. Az alanyok megfelelő száma, a megfelelő összetétele, a protokoll és statisztikai feldolgozás módszere, stb. Azonban már ezek felismerése is komoly tudást igényel sokszor.
Két lehetőség marad. Vagy néhány tényleg hiteles kutató követése, vagy az alapos utánajárás, több hasonló vizsgálat eredményeinek összevetése. Ez utóbbi viszont elég munkaigényes.
Velem is előfordult már, hogy hittem egy kutatásban és bőszen terjesztettem is az eredményeit. Aztán pedig egy másik kutatás alapján rájöttem, hogy VALÓSZÍNŰLEG nem volt igazam. De lehet, hogy mégis. Ki tudja?
www.IQfitnesz.hu
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
DFK 2019.10.08. 16:24:42
Bambano 2019.10.08. 17:04:01
ezért jó példa a vizsgálatok bemutatásához, mert aki a teljes kiőrlésűt ajánlgatja úton-útfélen, az szándékosan elhanyagol egy lényeges veszélyforrást. azt nézi, hogy a két alapanyag beltartalma milyen és elhanyagolja azt, hogy mi volt a külsejükön.
Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2019.10.08. 18:36:46
vilagnezet.blog.hu/2019/02/16/stephen_hawking_csak_egy_osrobbanasisten_lobbista_volt
Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.08. 19:52:07
"a Vatikán által gyártott és ápolt mémet"
Attól, hogy Georges Lemaître jezsuita szerzetes volt, a Vatikánnak még semmi köze az ősrobbanás-elmélethez.
"egyre többen dolgoznak a ciklikus világmodelleken. "
Az ősrobbanáselmélet és a ciklikus univerzum elmélete nem zárja ki egymást.
Jó lenne, ha nem terjesztenéd a tévhiteidet.
Tamáspatrik 2019.10.08. 19:53:14
Az ok-okozati kapcsolat nem mindig egyértelmű tehát, ráadásul lehet olyan, hogy nincs is a két jelenség között (hanem valamilyen mögöttes ok idézi elő mindkettőt). A fehér kenyér témánál is sántít a dolog, mert semmilyen ismert előnye jelenleg nincs a teljes kiőrlésűvel szemben. (Lehet mintavételi hiba vagy pl. a teljes kiőrlésű valamiért silány minőséget képviselt.)
Egyébként a komoly kutatók ismerik a fenti problémákat, azért küzdenek sok éve, hogy az ilyesmit áthidalják, pl. van a "big data", óriási adatsorok elemzése, ez persze mindig visszamenőleges, mert emberekkel nem nagyon kísérleteznek, inkább klinikai adatokat tudnak nézegetni.
Komoly tudós mindig óvatosan fogalmaz, hogy "úgy látszik, mintha", a médiumok persze felfújják és torz módon tálalják a legkisebb ellentmondó eredményt is. (Pedig lehet, hogy az csupán más körülmények között érvényes a szokásoshoz képest.)
Az izommal az a probléma, hogy olyan team kell, ahol van sejtkutató, élettani kutató, sportorvos is, a legutóbbi időkig nem nagyon álltak össze az ilyen team-ek, ma már azért vannak, és nem annyira fekete doboz. (Bár mindig maradnak fehér foltok, az emberi szervezet is annyira bonyolult.)
Más kérdés, hogy néha titkolják az eredményeket, inkább eladják szabadalomként, hogy lehessen különféle, doppinglistán még nem szereplő teljesítmény fokozókat gyártani. (Ez persze lehet, hogy csak gonosz feltételezés a részemről, de a sportteljesítmények fejlődése ebbe az irányba mutat.)
A szerek reklámja nagyrészt humbug, erősen eltúlozzák a jó hatásokat, ez mindig bevált marketingfogás.
Erős nyomás hatására, hogy "produkálj már valami eredményt" szintén beleláthat a kutató valami olyat abba, amit talált, ami nincs is, vagy nem igazán jelentős.
Azt szokták mondani, hogy egy kísérlet nem kísérlet, és éveken át, egymástól függetlenül dolgozó, más megközelítéssel dolgozó kutatócsoportok is megerősítik azt, akkor az már valami. Sok év után emészt meg a kutatók közössége egy újabb eredményt és válhat az lassan elfogadottá.
Tamáspatrik 2019.10.08. 19:55:45
steery 2019.10.08. 20:03:07
Hórukk 2019.10.08. 20:22:36
BéLóg 2019.10.08. 21:19:13
A "tudósok" évtizednél hosszabban IGAZOLTÁK (!) hogy az ólmozott benzin NEM káros az egészségre.
Ahogy 1970-ben a "világméretű jégkorszak jön" tanulmányt is szállították.
Ja, abszolút tudományosan éppen kb. MOST halunk meg a "SAVAS ESŐK" miatt, sőt erdők sincsenek már...
Hopp, természetesen most a leginkább alaposan bizonyított TUDOMÁNYOS teória, hogy az EMBER ÁLTAL termelt CO2 OKOZZA a globális felmelegedést.
BéLóg 2019.10.08. 21:21:24
Brendel Matyi is csak hajszállal jobb mint te.
BiG74 Bodri 2019.10.08. 23:07:08
Azért óvatosan a józan paraszti ésszel!
A tököm televan azokkal, akik azt hiszik, hogy az ő aktuális józan paraszti eszükkel mindig megmondják bármiről a tutit. Sőt, józan paraszti ésszel simán lehet tanulmányokat nélkülözve, kvalitást igénylő pozíciókban dekkolni.
Hórukk 2019.10.08. 23:46:08
Hórukk 2019.10.09. 00:05:06
Ez így nem teljesen igaz. Pl sohasem tagadták, hogy ha magadra öntöd és rágyújtasz, akkor az bőrgyulladást okoz. Az viszont tudományos tény, hogy ha megiszod, akkor nem ólommérgezésben fox kimúlni.
BiG74 Bodri 2019.10.09. 01:55:01
Ha valakinek hiányzik a józan parasztija, az nem tanult. Az is csak a rendszer hibája, hogy az ilyeneket átrugdossák a megmérettetéseken. Az is szörnyű, hogy láttam olyat aki államvizsgán a szakmájának alapját jelentő dologról nem tudott még makogni sem, de átment. Hogy aktív villanyszerelő nem tudja mi az az Ohm törvénye.
Ahogy kollégám szokta volt mondani, hogy a kórházakban kettessel már operálhat a doki.
Igy én nem látom a különbséget az adott területen tanulatlan, józan paraszti ésszel okoskodó (szarva közt a tőgyét), és az adott területen szintén járatlan, de egy elb..tt rendszer miatt papírral rendelkező hülye között.
A józan paraszti ész hozadéka az lehet, hogy adott területen kezdésnek ismereteket szerzek, járatos leszek, nem pedig majd menetből megoldok mindent, mert józan paraszti eszem vág, mint a borotva!
apro_marosan_petergabor 2019.10.09. 06:03:12
Miért? Mert ez közvetíti hozzánk az információt a tudományos vizsgálatokról. Is.
Nemigen.
A sajtó/média át van politizálva. Ezért torzít. Munkatársai nemigen értenek semmihez, ahhoz is keveset. Ehhez még erősen szubjektívek.
Mi a megoldás?
Mindig tájékozódj több forrásból. Vesd össze őket. Vesd össze a saját ismereteiddel, józanul, logikusan. Próbálj mögé nézni, miért született az információ?
Pl.
- Ne egyél sok tojást, mert magas a koleszterin tartalma....
- Egyél tojást, mert a tojás koleszterin tartalmára az agynak szüksége van... (a tojás világnapján)
- Laboreredmények alapján a koleszterin szinted rendben van, az arányok jók...
Végeredmény: ne változtass a tojás evési szokásaidon, felejtsd el ezeket a híreket.
S persze itt sorolnak az egyre bonyolultabb kérdések:
- Klíma katasztrófa
- Megújuló energia / CO2 egyenérték
- Übegházhatás
- Genderelmélet
- PC (píszí) kérdések
Látható, ahogyan megyünk a természettudományok világa felől a társadalom "tudományok" világa felé lesznek egyre inkább átpolitizáltak a kérdések, akarnak téged egyre jobban manipulálni, mosni az agyadat. Ne hagyd. Gondolkodj a saját fejeddel, nyugodtan olvasd el a másik oldal állítását, vesd össze őket, ne hagy magad megbélyegezni, ne hagyd magad címkézni - és ne hidd el, hogy a te gondolkodásod elavult, korszerűtlen. Maradj a józan gondolkodás talaján, elemezz, analizálj, azután szintetizálj. Mindig, ha kételyeid vannak. Ne fogadj el dogmákat. Moderneket sem!
Ne sodródj a trendekkel, nem kell, hogy trendi légy. Tartsd meg az intellektuális önállóságodat - ismereteidet mindig fejleszd.
Bambano 2019.10.09. 06:27:15
ráadásul eljutottunk odáig, hogy a hangos kisebbségnek egyre gyakrabban van perdöntő szava, egyre többször hajolnak meg a józan ész képviselői a nagypofájú kisebbség előtt. ennek egy következménye, hogy a fórumok se érnek semmit.
Benbe · http://www.benbe.hu 2019.10.09. 06:34:33
Benbe · http://www.benbe.hu 2019.10.09. 06:35:54
Benbe · http://www.benbe.hu 2019.10.09. 06:38:17
Benbe · http://www.benbe.hu 2019.10.09. 06:43:49
A klímakutatás például kimondottan az a téma, amit jó számítógépek nélkül értelmetlen vizsgálni. A globális felmelegedés antropogén okozásában mindenki egyetért rajtad és Donald Trumpon kívül, engedd meg, hogy egyikőtöknek se kelljen hinni!
Pipas 2019.10.09. 07:25:01
Ultraprimitív, laikus, buta világnézet, nulla ismerettel. Attól, hogy pontosan tudjuk, hogy "mi történik a dobozban" még nem fogjuk tudni, hogy "mi várható a bemenő paramétereket ismerve". És természetesen előfordulhat, hogy pontosan tudjuk, hogy mi várható, a bemenő paramétereket ismerve, de fogalmunk sincs arról, hogy mi történik a dobozban.
A "mi várható" egy statisztikai fogalom. A "mi történik" behozza a determinisztikusság kérdését, a szerző viszont közben figyelmen kívül hagyja a kiszámíthatóság kérdését. A "tudjuk mi van a dobozban", a "tudjuk mi várható" és a "tudjuk mi fog történni" három külön dolog, gyakorlatilag bármilyen kombinációban előfordulhat. Ezt azért illene tudni, mielőtt az ember nagy ívű cikket ír a témáról.
Pipas 2019.10.09. 07:30:12
Tehát ne gondoljuk, hogy "milyen keveset tudtak a világról" pedig csak "kevesebb tudás állt a rendelkezésükre"? Ennek a mondatnak ugyan már mi értelme van?
"És amikor azt hisszük, hogy bezzeg mi már mindent tudunk, akkor jön a saját testünk és bebizonyítja, hogy lövésünk sincs még a világról és annak működéséről."
Ki a csoda gondolja, hogy "mi már mindent tudunk"? Ez nagyon úgy hangzik mint egy puszta szalmabáb érvelés, olyan dologgal vitatkozol, amit valójában senki sem állított.
És igen, természetesen nem igaz az, hogy "lövésünk sincs" arról, hogy mi történik. Rengeteg dolgot tudunk.
Pipas 2019.10.09. 07:37:19
Klasszikus "post hoc, ergo propter hoc" érvelési hiba. Az, hogy latin kifejezés van rá jól jelzi, hogy már több ezer éve tudjuk milyen buta dolog ilyet mondani. Ultragáz!
Pipas 2019.10.09. 07:42:47
A fenéket működik fekete dobozként! Akkor működne fekete dobozként, ha kizárólag a bemenő és kimenő paramétereket ismernénk és semmi ismeretünk nem lenne arról, hogy belül mi történik. Elmégy az orvoshoz, vért vesz és vagy ezer dolgot meg tudni mondani arról, hogy mi történik belül.
Pipas 2019.10.09. 07:51:49
A mérés kiértékelését matematikai képletekkel végzik, azt a kiértékelést végző személy nem tudja befolyásolni. A kísérletet lefolytató személyek ("kísérletvezetők") és a kísérleti személyek viszont nem tudhatnak a hipotézisről (dupla vak próba), az ő viselkedésüket így nem befolyásolhatja a hipotézis.
Amit itt leírsz az egy hibásan elvégzett kísérlet és ebből arra a következtetésre jutsz, hogy minden kísérlet hibás.
Okés, most már abbahagyom, világos, hogy érdemes lenne utánaolvasnod a dolgoknak, mielőtt ilyen cikkeket írsz.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.09. 08:12:24
"Végül az adatok elemzése arra mutat (jelenleg), hogy az egészséges emberek JELLEMZŐEN fogyasztanak alkoholt, de keveset."
Amiből viszont messze nem következik, hogy akár a kismértékű alkoholfogyasztásnak lenne az egészségre hasznos hatása.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.09. 08:19:26
"A tudomány minden állítása bizonyított"
Ez azért enyhe túlzás, a hipotézisek épp azért hipotézisek, mert nincsenek kellően alátámasztva. Ami nem is csoda, hiszen vannak a tudománynak - a tudomány fogalmán most elsősorban a természettudományokat értem - olyan területei, ahol egyszerűen nem is lehetsége skísérleteket végezni, lásd pl. kozmológia.
IQfitnesz.hu · www.iqfitnesz.hu 2019.10.09. 14:28:40
1. Nagyon sok olyan lényeges folyamatot nem ismerünk pontosan, amelyik pont a blog témáját, azaz a sportot érinti. Ha tetszik, ha nem, ha sokkal okosabb vagy mint én, ha nem. (Ezt a kioktató stílusból mertem kikövetkeztetni). Tudjuk, hogy milyen bemenő paraméterek hatására indulhat be az izomnövekedés, de nem tudjuk pontosan (nem bizonyított egyik elmélet sem), hogy ténylegesen mi történik ilyenkor.
2. Nem mondtam, hogy minden kísérlet hibás. Viszont ha ugyanarról a dologról két kutatócsoport teljesen mást állít, akkor jó eséllyel valamelyik téved. Feltéve, hogy pontosan ugynazok a paraméterek mellett állítanak ellenkező dolgot.
3. Hipotézise annak lehet, aki tudja, hogy mit vizsgál. Aki nem tudja (dupla vak), annak természetesen nem. De rájuk nem is mondtam semmit.
4. A matematika egzakt tudomány. Azonban mi a véleményed egy olyan vizsgálatról, amikor van 20 alany és a kísérlet szempontjából pozitív eredményt kapunk, ugyan alig szignifikánsat, de mégis értékelhetőt. De ha megnézzük a szórást, akkor látjuk, hogy egy-vagy két alany kizárásával máris negatív lesz az eredmény, ráadásul nagyobb mértékben, mint a pozitív volt. A matematika azt mondja, hogy pozitív, a kisördög meg azt, hogy ne higyjek az eredményben, mert két esetben valami nagyon eltért az átlagtól. Ez már nem matematika, hanem a kiértékelő döntése.
5. "post hoc, ergo propter hoc" Én is ezt írtam, csak nem dél-velsziül. Szarkazmus. Azt próbáltam bebizonyítani a kenyeres kutatással, hogy ha nem figyelünk az ok-okozat összefüggésre, akkor téves eredményt fogunk levonni.
6. Igen, rengeteg dolgot tudunk, de pont ez a terület az, ahol több a kérdőjel egyelőre, mint a válasz. Izomláz, fáradás, izomnövekedés, erőszint növekedés, a sport alapkérdései. Egyikre sincs igazolt és bizonyított modell.
Elméletek és teóriák vannak, de némelyik esetében még az sem tiszta, hogy mi váltja ki, nem még a pontos működési mechanizmus.
Általában szeretem a kritikát, ha építő, ha nem, de amikor valaki csak unalomból köt bele mindenbe, akkor az nem visz előre sem engem, sem mást. Nem is szoktam vitákba belemenni, mert ez egy blog. Az én személyes blogom, az én gondolataimmal. Ha tévedek, akkor az az én bajom, nem tartozom senkinek felelősséggel. Az elmúlt évek alatt sok olyan dolgot leírtam, amit ma már másképp gondolok. De hogy minden szar lenne azt azért remélem, hogy barokkos túlzás.
Üdv,
Németh Róbert
IQfitnesz.hu · www.iqfitnesz.hu 2019.10.09. 14:35:52
Nos, valójában a tudomány jelentős része alátámasztott feltevés, némelyik tudományágban több ilyen van, másban kevésbé sok, van ahol alaposabban és van ahol szinte alig alátámasztva.
Gondolj csak a sejtésekre a matematikában. Tudomány is, állítás is, de nem bizonyított.
A mai napig próbálják bizonyítani Einstein állításait. Állított, tudományosat, de nem tudta minden esetben bizonyítani, mert nem állt rendelkezésére megfelelő infrastruktúra annak idején.
Mai napig keletkeznek hasonló tudományos állítások, amelyeket még nem tudunk bizonyítani. Majd egyszer talán. Így nyugodtan állíthatom, hogy nem minden kutatás és vizsgálat eredménye igaz és valós.
Pipas 2019.10.09. 16:07:17
A matematika nem természettudomány. Van benne bizonyítás. A sejtések nem része a matematikai eredményeknek, azok csak a folklór, a sztori, adoma. A sejtéseket számon kérni a matematikán körülbelül olyan, mintha a csillagok háborúját kérnéd számon a csillagászaton. (Nem, nem sértésként mondom, nem kioktatásként, csak így érthető az álláspontom.)
"A mai napig próbálják bizonyítani Einstein állításait."
Einstein fizikus volt. A fizika természettudomány. A természettudományokban nincsen bizonyítás. Senki sem próbálja bebizonyítani Einstein állításait, ez eleve lehetetlenség lenne, mert a fizikában nincsen bizonyítás.
"de nem tudta minden esetben bizonyítani"
Egyetlen egy fizikus sem bizonyított be semmit, legalábbis a fizika keretei közt biztosan nem. Esetleg bíróság előtt lehetne a fizika állításait bizonyítani, de a bíróság döntése nem mérvadó a természettudományban.
"Ezt a kioktató stílusból mertem kikövetkeztetni"
Nem a stílus a kioktató. Alapvető dolgokban tévedsz és ezért tűnhet úgy, hogy valaki kioktat. Amikor az embernek alapvető dolgokat próbálnak elmondani, akkor könnyedén úgy érezheti, hogy kioktatják.
"A matematika azt mondja, hogy pozitív, a kisördög meg azt, hogy ne higyjek az eredményben"
Nem, a matematika nem mondja ezt. A matematika a valószínűleg azt mondja, hogy "a mintán" ilyen és ilyen az eredmény, de a minta "nem reprezentatív a lakosságra nézve".
Laikusok szoktak olyanokat gondolni, hogy a matematika ezt és ezt mondja, a józan ész pedig okosabb és könnyen belátható, hogy "a matematika téved". Nem, ilyenkor hibás a matematikád.
Valósznűleg egyébként félreértetted a cikket, valószínűleg egy szóval sem állították a szerzők, hogy a mintájuk reprezentatív volt. A mintáról tettek állításokat, valószínűleg nem ők általánosítottak, hanem te.
BéLóg 2019.10.16. 14:19:07
A bíró ott állt egy sor ADATTAL és az egyik azt mondta, ez "tudományosan bizonyítja" a másik meg azt hogy "ez tudományosan cáfolja".
A bíró meg miután mindkettőt megeskette, NEM tudott elitélő döntést hozni.
Csakis egy évtizeddel később, amikor már nem lehetett mit tagadni de amikorra már megkapta az olajlobbi azt a pénzt, ami elő volt irányozva.
Ennyike.
A tudomány MINDIG azt az eredményt szállítja, amiért FIZETNEK neki. Ami nem így van, az gyakorlatilag senkinek sem hoz semmilyen konkrét hasznot, abba nem is kötnek bele.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.16. 15:14:27
"A tudomány MINDIG azt az eredményt szállítja, amiért FIZETNEK neki."
Nem a tudomány, hanem egyes lelkiismeretlen "szakértők", akik a tudományos életben többnyire valahol a harmadik vonalban vannak - vagy még ott sem.