Ha a tudósok kíváncsiak valamire, akkor általában felállítanak egy hipotézist, aztán annak igazolására valamilyen vizsgálati protokollt és utána már csak pénz kérdése, hogy le is tudják ellenőrizni a feltevésüket. Aztán sokszor az eredmény megszületése után a fő cél mellett járulékosan még egy csomó minden másra is választ kapunk. Így van ez a mai témámmal kapcsolatban is, ahol De Sousa és társai hagyományos, nem periodizált és periodizált edzésmódszereket hasonlított össze edzetlen alanyokon.

Tehát a cél az volt, hogy megnézzék, hogy van-e különbség az erő és izomtömeg növekedésére a nem periodizált, a hagyományosan periodizált és a napi váltakozású periodizációs edzésmódszer esetében. Erre egy 12 hetes vizsgálatot terveztek és azt feltételezték már az elején, hogy nem lesz különbség.

Ehhez 33 olyan fiatal férfit kértek fel, akik legalább 6 hónapja nem végeztek már súlyzós edzést. Az edzés egészen egyszerű volt, heti két alkalommal guggoltak Smith keretben és lábnyújtást végeztek gépen. A mérés is hasonlóan egyszerű volt az egyismétléses maxot nézték guggolásban és MRI segítségével a combfeszítő izomtömegének változását.

A 12 hetes vizsgálatot három ciklusra osztották fel, 1-4, 5-8, 9-12 hetekre. a ciklusok megkezdésekor csökkentették a periodizációs tervek szerint edzők ismétlésszámait és növelték a terhelésüket. Akik viszont nem periodizáltak, azoknál állandó maradt az ismétlés és a sorozatok száma.

Mindhárom csoport hasonló terjedelmet (volument) ért el a 12 hét alatt, ami azért fontos, mert már többször kiderült hasonló kutatásokban, hogy az izomtömeg növelésének egyik fontos paramétere a terjedelem.

A 12 hét végére mindhárom csoport jelentős erőnövekedést ért el. A végeredményben nem igazán volt eltérés. Abban viszont annál inkább, hogy melyik csoport hogyan érte el ezt az eredményt. Míg a nem periodizáló csoport a 12 hét felénél már szinte elérte a maximális erőszintet, addig a periodizációs csoportok csak az utolsó szakaszban értek el érdemi fejlődést. Ami feltételezi, hogy ha a kutatás jelentősen hosszabb lett volna, mint a 12 hét, akkor a végeredményi is a periodizáció felé billent volna el.

Az izomtömeg növekedése is hasonló képet mutatott.

Ha megnézzük a végeredményt, akkor elsőre azt mondhatnánk, hogy nincs igazán különbség, tök felesleges periodizációval fárasztani az agyunkat.

Aztán ha másképp nézzük, akkor azt látjuk, hogy ha nem periodizálunk, akkor sokkal gyorsabban el tudjuk érni ugyanazt az eredményt, tehát megint oda jutunk, hogy kár bonyolítani az életünket.

Azonban az igazi tény messze nem ez, hanem az, hogy egy kezdő esetében teljesen minden mit csinálunk, akkor is fejlődni fog. Ha fontos, hogy minél gyorsabban, akkor nem szabad periodizációs edzéstervvel kezdeni. Így viszont ugyan gyors fejlődést érhetünk el, de az meg fog torpanni néhány hét után és egy nagyon lassú totyogásba fog váltani utána. Így, mivel általában az edzést nem néhány hétre tervezzük, hanem hónapokra, évekre, nyugodtan lehet néhány bevezető edzés után már periodizációs tervre váltani. Lassabb fejlődést fog eleinte biztosítani, de azt sokkal hosszabb távon fogja tudni tartani.

Ha elbizonytalanodnál, akkor mi segítünk az edzésed megtervezésében

Forrás:

De Souza EO, Tricoli V, Rauch A, Alvarez MR, Laurentino G, Aihara AY, Cardoso FN, Roschel H, Ugrinowitsch C. Different Patterns in Muscular Strength and Hypertrophy Adaptations in Untrained Individuals Undergoing Non-Periodized and Periodized Strength Regimens. The Journal of Strength & Conditioning Research. 2018 Jan 29.

https://www.massmember.com/products/mass-subscription/categories/566499/posts/1839997