Elképzelem, ahogy a világ tudósai összeülnek és tanakodnak, hogy mit is kutassanak és fedezzenek fel legközelebb. Sorra jönnek elő az ötletek, a sejtek kalcium folyamatainak vizsgálata, a miosztatin blokkolás genetikai lehetőségei és így tovább. Ekkor professzor Sheridan szót kér, és azt javasolja, hogy vizsgáljuk meg a segítő edzőtárs hatását a fekvenyomás teljesítményére. A világ tudósai állva tapsolnak, azonnal megszavazzák a költségvetést és Sheridan neki is áll társaival a kutatásnak. Lássuk mire jöttek rá:

Azt már régóta tudjuk, hogy van, akit motivál, ha emberek előtt kell teljesítenie és van, akit viszont kifejezetten nyomaszt. Azonban ha fizikai teljesítményről van szó, akkor a többség nagyobb teljesítményre képes, ha sokan nézik. A „csak azért is megmutatom nekik” elv működik. Azonban ez egy teljesen más mechanizmus, mint amikor csak egy valaki van velünk, de ő azért, hogy szükség esetén segíteni tudjon. Megoszlanak a vélemények, hogy melyik eset a hatékonyabb, ha tudjuk, hogy ott van valaki, aki segít ha nem boldogulunk az utolsó ismétléssel, vagy az, ha egyedül vagyunk és a para segít, hogy nincs senki, aki levegye rólunk a súlyt, ha elbukunk. Nos, a vizsgálat előtt Sheridan és csapata az előbbit feltételezte. Ehhez kerestek 12 fiatal férfit, 21.3 ± 0.8 korral, 84.8 ± 11.1 kg testsúllyal, és 85.0 ± 23.5 kg fekvenyomással (smith gépen). Mindegyikük legalább egy éve edzett már és átlagosan 4.6 ± 1.0 napot edzettek egy héten.

A vizsgálat:

A legfontosabb az volt, hogy az alanyoknak fogalmuk sem volt a vizsgálat céljáról. A vizsgálat három alkalomból állt. Az első alkalommal csak felmérték a testösszetételeket és az egyismétléses maxot fekvenyomásban. A következő két alkalommal 3-3 sorozat fekvenyomást végeztek 60%-os terheléssel, minden sorozatot bukásig végezve. Ebből az egyik alkalommal látták, hogy két segítő ott áll a rúd két végén, míg a másik alkalommal eltakarták a rúd végét, így nem látták, hogy van-e ott valaki. A segítők, már amikor ott voltak, nem adhattak ki semmilyen hangot, nem biztathatták az alanyokat. Az hogy ki melyik verzióval kezdett az véletlenszerű volt. A két alkalom között legalább 3 nap telt el, de senkinél nem több, mint egy hét. A sorozatok között a paravánt elvették és az alanyok láthatták a súlyokat a rúd végén. A smith gépre pont ezért volt szükség, mert így a rúd útja fix, míg a szabadsúlyos fekvenyomásnál eltérő lehet sportolónként.

A mért paraméterek az ismétlések száma volt, valamint a teljes terjedelem, azaz a sorozatok száma x ismétlések száma x súly. Ezen felül az alanyoknak értékelniük is kellett az elvégzett erőfeszítést minden sorozat után. Ráadásul egy 1-10 skálán azt is értékelniük kellett az első és a második sorozat után közvetlenül, hogy a következő sorozatban képesek lesznek-e ugyanannyi ismétlést elvégezni. Ahol az 1 a biztosan nem fog menni ugyanannyi, míg a 10 a tuti, hogy menni fog magabiztosságot jelentette. Legvégül pedig a tejsavat néztek vérből a vizsgálat megkezdése előtt és közvetlenül utána.

Az eredmények:

1 kivételével, mindenki jobban teljesített, amikor látták a segítőket. Az alanyok által megadott RPE értékek még úgy is alacsonyabbak voltak, hogy az ismétlésszámok magasabbak lettek a segítők látványa mellett. A következő sorozatok ismétlésszámára adott értékek is magasabbak voltak segítők mellett. Természetesen a fentiek miatt a tejsav érték is magasabb volt segítők jelenléte mellett.

Azt már régebbről tudtuk, hogy a hangos biztatásnak is teljesítményfokozó hatása van, de most már az is tiszta, hogy a csendben a rúd mögött álló segítő is jelentős hatással van a teljesítményre.

Egyébként nem szabad elkomolytalankodni az ilyen kutatásokat sem, mert sokat lehet tanulni belőlük. Azoknak, akik csak a mozgás szeretete miatt sportolnak, nincs igazából jelentősége, de akiknek konkrét céljuk van a gyúrással, ott bizony számít ez a plusz is. Egyébként is hasznos egy jó edzőtárs a motiváció fenntartásához. Az ember alapvetően társas lény, miért gyúrnál akkor magadban, ha nem muszáj?

Forrás:

Sheridan A, Marchant DC, Williams EL, Jones HS, Hewitt PA, Sparks SA. Presence of Spotters Improves Bench Press Performance: A Deception Study. Journal of Strength & Conditioning Research (2017).

Rhea MR, Landers DM, Alvar BA, Arent SM. The effects of competition and the presence of an audience on weight lifting performance. J Strength Cond Res. 2003 May;17(2):303-6.

McNair PJ, Depledge J, Brettkelly M, Stanley SN. Verbal encouragement: effects on maximum effort voluntary muscle action. Br J Sports Med. 1996 Sep; 30(3): 243–245.

MASS - Monthly Applications in Strength Sport - Issue no. 9 - Greg Nuckols - December 2017