Azon sportágakban, ahol súlycsoportok vannak mindig nagy dilemma, hogy fogyasszon az ember, mert a „kisebbek” között erősebb lehet, vagy maradjon a magasabb csoportban, mert azért a fogyás sok esetben erővesztéssel jár és nem is mindig sikerül. Persze azért az se mindegy, hogy mennyi az annyi, amit le kellene dobni. Van, aki simán eldobja a testsúlyának 10%-át pár nap alatt minden gond nélkül és van aki már 3% után is olyan lesz mint egy rongybaba.

Több lehetőség is kínálkozik a kívánt súly elérésére, lehet eleve úgy diétázni, hogy egyáltalán nem lépjük át a kívánt határt, de azért ez az erősportok esetében jelentősen be tudja korlátozni a fejlődésünket. Másik lehetőség, hogy feljebb engedjük és aztán a verseny előtt néhány héttel nekiállunk szép lassan diétázni. Ez egy ésszerű gondolat, de nem tesz jót a versenyfelkészülés utolsó szakaszának, amikor is max közeli súlyokat kellene mozgatni. Ehhez pedig energia kell. Marad a harmadik lehetőség, amikor elengedjük ugyan magunkat egy kezelhető határig, de aztán pár nappal a verseny előtt némi trükkel (és nem gyógyszerekkel!) hirtelen becsúszunk a súlyhatárba. Ez utóbbira adnék most egy általánosan bevett módszert:

Az egész módszer alapja a játék a vízzel. A testsúlyunk 2/3-a víz, amiből a legkönnyebb ledobni egy kicsit. Azonban es is mint minden más beavatkozás a szervezetünkben nem veszélytelen, tehát már előre szólok, hogy amatőrök feleslegesen ne kínozzák magukat. Tehát jöjjön az a pár lépés, amivel elérhetjük a kívánt célt.

1. Adatgyűjtés

Mielőtt bármibe is kezdünk, ki kell ismernünk saját magunkat. Általában nem célszerű a rendszeres testsúly mérése, mert csak összezavar, de itt most segíteni fog. Mérjük meg a súlyunkat egy hónapon keresztül, reggel és este is. Látni fogjuk, hogy reagál a folyadék és szénhidrát bevitel ingadozására. Ez segít majd a következő lépést meghatározni.

2. Cél felállítása

Ez elsőre szinte lehetetlen, de ha már két-három ilyen cikluson végigmentünk, akkor rutin lesz.

Meg kell határozni a mérlegelés előtti 1-2 nap súlyváltozását. Jelöljünk ki nevezetes pontokat és rendeljünk hozzá célsúlyt. Visszafelé számítva, a legfőbb cél- a mérlegelés, előtte reggel, megelőző este, előző nap reggel és az azt megelőző este. Ez leginkább abban segít majd, hogy lássuk, mennyire vagyunk jó helyen az adott pillanatban és lehet-e lazítani, vagy kell-e még szigorítani a dolgon. Megjegyzem ez utóbbi nem igazán lehetséges.

3. Víz feltöltés

Igen, vizet akarunk veszteni, de először töltsük meg magunkat. 4 nappal a mérlegelés előtt kezdjünk el inni keményen:

-4 nap: 10 liter

-3 nap: 10 liter

-2 nap: 10 liter

-1 nap 6 liter és 15 órával a mérlegelés előtt stop, nincs több vízivás.

Ez az utolsó 15 óra személyenként eltérhet, ki kell kísérletezni. Nagyon fontos, hogy a vízbevitelt ne fokozatosan szüntessük meg, hanem hirtelen. Azért a fenti számokból már látszik, hogy ez nem kiscicáknak való módszer. Nem könnyű 10 litert meginni, főleg nem napokon keresztül.

4. Nátrium bevitel

A módszer ugyanaz, mint a vízzel, csak hamarabb kell abbahagyni, hogy az utolsó adag víz még ki tudja mosni a felesleget a szervezetből. Ha valakinek nem lenne tiszta a nátrium is a vízvisszatartás miatt fontos most itt.

-4 nap: 5 gramm

-3 nap: 5 gramm

-2 nap: 0 gramm

-1 nap: 0 gramm

5. Glikogén ürítés

Mivel a cukor rengeteg vizet köt meg, ezért nincs mese, ettől is meg kell szabadulni! Tehát csökkenteni kell a bevitelt:

-4 nap: a szokásos mennyiség

-3 nap: 20-40 gramm

-2 nap: 20-40 gramm

-1 nap: 0 gramm

Azért ez sem egyszerű mutatvány, bár a következő pont majd segít.

6. Éhezés

Az emésztőrendszerünkben utazó kaja csak felesleges tömeg most, nincs rá szükségünk.

-4 nap: a szokásos mennyiség

-3 nap: kis mennyiség, magas kalóriatartalommal

-2 nap: kis mennyiség, magas kalóriatartalommal

-1 nap: „Utolsó vacsora” 21 órával a mérlegelés előtt. De ez már csak egy kis natúr csirkemell, szigorúan só nélkül!

Itt jön képbe a 2. pont, mert ha nem állunk jól, akkor bizony még egy kis hashajtó is elkelhet. Figyelni kell, hogy milyen szervezetben versenyzünk, nehogy tiltott szer miatt bukjunk meg!

Ha még a fentiek nem voltak elegendőek, akkor lehet egy utolsó szaunával rásegíteni vízvesztésre. Ökölszámként vehetjük azt, hogy testsúly kilogrammonként és óránként 10 gramm vizet lehet kiizzadni. Tehát egy 100 kilós ember nagyjából egy liter víztől tud még ekkor megszabadulni egy óra alatt.

És ennyi. Ha ennyiből nem sikerült, akkor így jártunk. Lehet még borotválkozni, hajat és körmöt vágni, rengeteg jútub videó van erről is, de az már nem fog segíteni rajtunk.

Hogy mennyit lehet ezzel a módszerrel leadni. Ki kell próbálni. Lehetőleg ne a verseny legyen a főpróba. Előtte 2-3 hónappal csináljunk egy tesztet. Lehet a számokat turbózni, de van egy egészséges határ, mikor a fogyás még nem jár jelentős erővesztéssel. 2-3 próbálkozással rá lehet jönni, hogy ki mit tud kihozni magából. Általában egy – 5 % lehet egy normális cél. Alatta felesleges az egész hajcihő, felette pedig már a teljesítmény rovására mehet.

Ha sikerült végigcsinálni, akkor viszont van még egy nagyon fontos lépés, a visszatöltés. Mondom: Lelépsz a mérlegről fél lábbal, megiszol másfél liter vizet, majd leveszed a másik lábad is a mérlegről. Mielőtt tovább lépnél magadba gyűrsz 400-500 gramm szénhidrátot, majd pár lépésenként ismétled az ivást és evést, amíg a helyedre nem érsz. A viccet félretéve, dehidratált leszel, nulla szénhidrát tartalékkal és erősen sóhiányos. Általában nincs sok idő a mérlegelés és a verseny között, tehát ilyenkor minden perc számíthat a feltöltésnél. Általánosságban elmondható, hogy akkor csináltad jól, ha a verseny végére legalább annyi a súlyod, mint 4 nappal előtte volt.

És még egyszer, amatőrök óvatosan, mert ha elbaltázod, akkor az egész felkészülésed mehet a kukába!

Ha még több részletre kíváncsi vagy, akkor guggliz rá, vagy skubizd meg mondjuk John Paul Cauchi csatornáját a Youtube-on.