Mostanában ha valaki nem időszakos böjtön van, akkor az ketogén diétát tart. Ez a kettő a trendi napjainkban. Az időszakos böjtről már írtam egy párszor, a legújabb kutatások szerint hullára nem csinál semmit, de persze ha kalória deficit mellett csináljuk, akkor meg tök mindegy, hogy a napi adagot egy óra alatt tömjük magunkba, nyolc óra alatt elosztva, vagy egész nap eszünk. A végeredmény pont ugyanaz lesz. De az egész időszakos böjt kismiska a ketogén diétához képest. Mert mennyivel tudományosabban hangzanak a ketonok, meg a ketoacidózis, mint az, hogy ne egyél csak egy adott időszakban.

Ha nem lenne vallás, akkor a diéták töltenék be az űrt. Talán az egyik legkeményebb szekta a keto szekció lenne. De tényleg ennyire hatásos módszer ez?

Az óvatosabbak úgy határozzák meg a ketogén diétát, hogy ha szinte nulla szénhidrátot eszünk, akkor bekövetkezik a ketoacidózis és a szervezetünk kénytelen lesz az energiát testzsírból (meg izomból) előállítani. Ha mindezt úgy tesszük, hogy még kalória deficitben vagyunk, akkor fogyni is fogunk.

A keményebb hívők viszont azt mondják, hogy ha ketoacidózis van, akkor ehetsz, amennyi beléd fér, fogyni fog a testzsírod és közben izmosodni fogsz. Ráadásul életed végéig csinálhatod szünet nélkül. Ez utóbbi egyébként igaz is, csak az a nem mindegy, hogy mikor jön el a vég ketogén étrend mellett és mikor normál diéta mellett.

Egy biztos, lehet alkalmazkodni hozzá, az eszkimóknak is sikerült. De azért ők sem hirtelen elhatározásból lettek eszkimók és ezzel párhuzamosan ketogén életvitelűek.

A kemény mag tehát bőszen hirdeti, hogy edd meg a fehérje adagodat, aztán tömd magadba a zsírt. Norbi meg forog magában, mint Update virsli a low-carb hotdogban.

Természetesen a legtökéletesebb diéta az lenne, ha nem kellene kalóriadeficitben lenni, csökkenne a testzsír mennyisége és nőne az izomtömeg. Egyelőre úgy tűnik ilyen nem létezik. Kivéve a megszállott keto fanatikusokat, mert szerintük pedig igen, és pont az ő módszerük az.

Mivel annyian állítják, ráadásul komoly üzleti vállalkozások is alapulnak az elméleten, így a tudósokat sem hagyta hidegen a dolog. A Pubmed több mint 2700 találatot hoz fel a „ketogenic diet” keresére.

Ezek között vannak olyanok, amelyek ellene és vannak olyanok, amelyek mellette szólnak. Ilyen mennyiség mellett viszont már a meta-analízisek egész hihető eredményeket tudnak produkálni.

Én most mégis egy tanulmányra hivatkoznék, ahol Vargas és társai a ketogén diéta hatását vizsgálták a testkompozícióra. A cél az volt, hogy megállapítsák, hogy kalóriatöbblet mellett a ketogén diéta jobb-e a hagyományos diétánál. Azt szerették volna bebizonyítani, hogy kalória többlet mellett alkalmazva a ketogén diétát, és mellette ellenállásedzést végezve, csakugyan nő-e izomtömeg, miközben a testzsír mennyisége csökken. 24 edzett fiatal férfit három csoportba osztottak, kilencen ketogén diétára áltak át, tízen nem ketogén diétára és 5 fő lett a kontroll csoport. (nem összetévesztendő a Kontroll Csoport zenekarral, mert abban többen voltak)

Heti négy alkalommal edzettek, alsó-felső test megosztásban. És elméletileg 39 kcal/ttkg/nap kalóriamennyiséget fogyasztottak el. Ez mondjuk nálam most 3800 kcal lenne naponta, ami első látásra csakugyan kalória többletnek tűnik.

Mindkét csoport egyformán 2 gramm/ttkg fehérje mennyiséget fogyasztott. Természetesen a zsír és szénhidrát mennyisége már jelentősen eltért a két csoport között. A keto csoport a teljes kalória bevitel 70%-át fogyasztotta zsírból és kevesebb, mint 10%-ot szénhidrátból, míg a nem keto csoport 25% zsírt és 55% szénhidrátot fogyasztott.

Nyolc héttel később a nem ketogén diétát végző csoport súlya jelentősen nőtt úgy, hogy a testzsírjuk mennyisége nem igazán változott, azonban az izomtömeg jelentősen nőt. A keto csoport súlya viszont csökkent. A testzsír csökkent, de az izomtömeg nem nőtt.

Miért jó ez a kutatás? Mert mindkét tábor verheti a mellét, hogy neki volt igaza. Az ellenzők kijelenthetik, hogy lám, a ketogén diéta gátolja az izomtömeg növekedést, míg a hívők mutogathatnak a jelentős testzsír vesztésre.

Az igazság? A ketogén diéta is, mint minden más diéta ugyanúgy működik. Ha megvan a megfelelő mennyiségű fehérje és kalória, akkor fejlődünk, ha kevés a kalória, akkor pedig zsírt veszítünk.

Tény, hogy a szénhidrát mennyiségét akkor a legegyszerűbb kordában tartani, ha teljesen mellőzzük. Ráadásul zsírból és fehérjéből elég nehéz túlzabálni magunkat, ezért többnyire az ilyen étrend hosszú távon kalória deficitbe fordul át. Ez mind mellette szól.

Ugyanakkor sokan vagyunk, akik nem érzik magukat jól szénhidrát megvonás mellett. Csökkenő erő szint, romló közérzet és hormonháztartás. Másokat nem visel meg ennyire. Bennük biztos több az eszkimó gén. Úgy tűnik a mi családfánk túl magas volt az inuitoknak, egy sem tudott felmászni rá.

Ezért nekünk inkább marad a szénhidrát számolgatása. Legyen meg a megfelelő mennyiségű 2-3 gramm fehérje, annyi zsír, amennyi az ételekkel jön és a maradék kalóriamennyiség jöhet szénhidrátból. Ha deficit kell, akkor kevés, a többlet, akkor sok. Macerásabb, de nekem így könnyebb.

Ettől még a ketogén diéta működik. Viszont se több, se kevesebb egy jól felépített átlagos diétához képest. A csodát ne ettől várd!

www.IQfitnesz.hu