Vannak dolgok, amiket szeretek folyamatosan ekézni. Például ilyen a hengerezés is. Egyébként van nekem is. Néha, ha nagyon küzdök valami problémával, akkor előszedem és próbálkozom, de egyébként sajnálom az időt rá. Sajnos az egész nyújtás és mobilizálás kérdéssel így vagyok, ami nem egyáltalán nem jó. Szinte teljesen elbliccelem ezeket. Talán ezért is kapaszkodom bele minden kutatásba, ami a hatástalanságukat igazolja. Ezért most három pontban összefoglalom azt, amit eddig a kutatásokból megtudtunk:

A nyújtó hatás

A hengerezés alapötletét az adta, hogy patkánykísérletekbe kimutatták, hogy a széjjel trancsírozott izmú patkányok sokkal lazábbak. És itt szó szerint trancsírozást kell érteni, mert azt a nyomást mi emberek nem lennénk képesek elviselni, sikoltozva ájulnánk el. Mondjuk full lazán, az is igaz, meg az ájult emberek egyébként is lazák szoktak lenni. Szóval ezt a kutatást megragadva, jó marketing érzékkel, megszületett a hengerezés, ami a szövetek megnyomkodásával, az izompólya masszírozásával nagyobb lazaságot ígért. Egyébként simán el lehet érni a fájdalomküszöbünket bizonyos pontokon egy átlagos hengerrel is, de akkor sem a patkányok által elszenvedett stresszről beszélünk még. No, de visszatérve a patkány-empátiánkból, van néhány kutatás, ami azt bizonyítja, hogy abszolult nincs nyújtó hatása, és van, talán egy kicsit több, ami azt állítja, hogy képes növelni a mozgástartományt. Egyes kutatások szerint, akár 5-10%-kal is nagyobb szögben tudjuk kinyújtani némely ízületünket, ha előtte meghengereztük az illetékes izomcsoportot. Rossz hír a megszállottaknak, hogy ehhez viszont nem kell egy Rába Steiger kerekével guringázni magunkon, egészen moderált nyomás hatására is már létrejöhet a mozgástartomány növekedés. Egy kutatásban például 10-15-20 kilóval nehezedtek a hengerre és mérték a hatást. Szinte nem volt különbség egyik terhelésnél sem, így valószínűleg felesleges is rommá préselni magunkat.

Teljesítménynövelő hatás

Oké, megnőtt a mozgástartomány, lehet nagyobbat guggolni. Lehet? Nem nagyon. A kutatások nagy részének nem sikerült érdemben bizonyítani a hengerezés teljesítménynövelő hatását. Lehet magyarázni a bizonyítványt, de minek. Nem használ és kész.

Placebo

Vagy mégis? Hát persze. Ha az emberek a puszta hitükkel nem lennének képesek megváltoztatni a fizikai valóságot, akkor csődbe mennének a szekták. De szerencsére ez nem így. Bármiben képesek vagyunk hinni, és néha ez tévhit elég ahhoz, hogy többet teljesítsünk. És ebben a hengerezés nagyon erős. A tudományos kinézetű, mindenféle színű hengerek, a csomagolásról és reklámokról ránk mosolygó fitnesz modellek, az a tudat, hogy ez egy nagyon új dolog, hiszen talán az egyetlen dolog, amit még az ókori görögök se csináltak, mind azt sugallják, hogy ez egy nagyon tudományos, nagyon korszerű és nagyon hatásos módszer. A placebo ereje és hatásossága megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlenül ez az emberkísérletek legnagyobb nehézsége. De jelen esetben azt kell mondjam, hogy ez egyáltalán nem baj. Ha valaki a hengertől kapja meg a maga kis visszaigazolását, önbizalom löketét, akkor tegye. Nem rosszabb ez, mint mély igazságtartalmú kamu idézetek posztolásával kedélyállapotot javítani. Sőt! Inkább a hengerben találja meg a segítséget, mint hogy esetleg valami szerekre bízná magát.

Most persze majd megint jönnek a kommentek, hogy neki akkor is használ és tudja, hogy tényleg használ és nem placebo. Persze, így van, én is tudom. Mind tudjuk.

Ha még jobban el szeretnél bizonytalanodni hengeres kis barátod lojalitásával kapcsolatban, akkor ezeket olvasgasd:

Grabow L, Young JD, Alcock LR, Quigley PJ, Byrne JM, Granacher U, Škarabot J, Behm DG. Higher quadriceps roller massage forces do not amplify range-of-motion increases or impair strength and jump performance. Journal of Strength and Conditioning Research. 2017 May 10.

Halperin I, Aboodarda SJ, Button DC, Andersen LL, Behm DG. Roller massager improves range of motion of plantar flexor muscles without subsequent decreases in force parameters. International journal of sports physical therapy. 2014 Feb 1;9(1).

Beardsley C, Škarabot J. Effects of self-myofascial release: A systematic review. Journal of bodywork and movement therapies. 2015 Oct 31;19(4):747-58.

Nelson AG, Driscoll NM, Landin DK, Young MA, Schexnayder IC. Acute effects of passive muscle stretching on sprint performance. Journal of sports sciences. 2005 May 1;23(5):449-54.

Behm DG, Blazevich AJ, Kay AD, McHugh M. Acute effects of muscle stretching on physical performance, range of motion, and injury incidence in healthy active individuals: a systematic review. Applied physiology, nutrition, and metabolism. 2015 Dec 8;41(1):1-1.

Zourdos MC, Bazyler CD, Jo E, Khamoui AV, Park BS, Lee SR, Panton LB, Kim JS. Impact of a Submaximal Warm-Up on Endurance Performance in Highly Trained and Competitive Male Runners. Research quarterly for exercise and sport. 2017 Jan 2;88(1):114-9.

Vigotsky AD, Lehman GJ, Contreras B, Beardsley C, Chung B, Feser EH. Acute effects of anterior thigh foam rolling on hip angle, knee angle, and rectus femoris length in the modified Thomas test. PeerJ. 2015 Sep 24;3:e1281.

Kalichman L, David CB. Effect of self-myofascial release on myofascial pain, muscle flexibility, and strength: a narrative review. Journal of Bodywork and Movement Therapies. 2017 Apr 30;21(2):446-51.