Havonta tucatjával jelennek meg új kutatási eredmények, amelyek közvetve, vagy közvetlenül érintik a fitnesz sportágat. Vannak köztük igazán elvontak, mindenféle kalcium kibocsájtásokról, meg foszforizációkról, amiket ha elolvas az ember, akkor úgy van vele, hogy „értem, hogy gőzgép, de mi hajtja?” A többség ennél egyszerűbb eredményekre vágyik. Mondjuk, hogy hány ismétlést nyomjak, hogy kurva erős legyek? Vagy hogy kanál rizst egyek a fél doboz csirke mellé, hogy baszott nagyra duzzadjon a bicepszem? Szerencsére vannak gyúrós társadalmunk rögvalóságához közvetlenül illeszkedő kutatások, melyek a mindennapos mell-bicepsz életérzés kiteljesedését helyezik előtérbe. Ilyenek egyrészt a Népítélet használt bömcsis tesztjei, másrészt pedig Saeterbakken és társai kutatása a fekvenyomás variációinak az izom aktivációra gyakorolt hatásáról. Oszt’e mennyit nyomol?

Tényleg, ha szavazásra lehetett volna bocsájtani, hogy melyik izomcsoportot vizsgálják meg a kutatók, akkor vagy a bicepsz nyert volna, vagy a mell. Saeterbakkenék a mellet választották, ott is a fekvenyomást, ami valószínűleg az évszád gyakorlata szavazást is simán megnyerné. Már maga a kutatás is olyan volt, mint a célcsoport: nem feltételeztek fel semmit, és megvizsgálták, hogy tényleg úgy van-e. Fogtak ehhez 12 profi, norvég fekvenyomót, akik közül négy összetett versenyben is szokott indulni és 8 pedig csak fekvenyomásban. Mind igazi versenyző volt, országos és nemzetközi helyezésekkel és rekordokkal. A súlyuk 97.6±18.3kg volt, tehát a könnyű súlytól a szuper nehéz súlyig mindenki képviseltette magát. A saját bevallásuk szerint 203.1±45.2kg kinyomására voltak képesek. A felmért 6 ismétléses maximumuk 132.7±17.1kg volt.

A vizsgálat két bevezető alkalommal kezdődött, ahol a résztvevők megállapították a 6 ismétléses maxukat, három fogás szélességgel (szűk, közepes, széles), aztán a következő alkalommal ferde és negatív padon ugyanezt. A kettő között legalább hat napnak kellett eltelnie. A szűk nyomás vállszélességet jelentett, a széles az erőemelés szerinti 81 cm, a közepes pedig a kettő közöttit. A ferdepad és a negatív nyomás ±25 fokot jelentett. A tesztnapon az alanyok az általuk előre meghatározott 6 ismétléses maxukig feldolgozták magukat több rámpa sorozattal, 3 perces pihenőkkel. A fekvenyomás variációk között pedig 5 percet pihentek. Nem használhattak semmilyen segítséget, csak csuklószorítót, magnéziát és övet. Az ismétléseknél a fejnek, vállnak és a fenéknek a padon kellett maradnia. Nem voltak parancsszavak, sima touch and go ismétlések kellettek.

Az izomaktivitás EMG-vel mérték a bicepszeken, tricepszeken, első deltákon, hátsó deltákon, a széles hátizmon és a mellizom szegycsonti és kulcscsonti részén.

Az eredmények:

Egyrészről megállapítható, hogy Zelencz Jani jóval erősebb, mint egy átlagos norvég profi fekvenyomó. Másrészről pedig, hogy néhány kivételtől eltekintve, nincsenek durva eltérések az egyes fekvenyomás variációk között. Legalább is ami az izmok bevonását illeti. Az eltérések:

1. A tricepsz aktivitása kisebb volt 58.5-62.6%-kal a ferdepados nyomás esetében, mint a sima, vagy negatív padon történő nyomás esetében.
2. Amennyivel kisebb volt a tricepsz bevonása, annyival nagyobb volt a bicepszé itt, 48.3-68.7%-kal.
3. Ami sokkal érdekesebb, hogy az első delta aktivitása 25.7%-kal volt nagyobb csak a ferdepad esetében a negatív padhoz képest, ugyanakkor a vízszintes padhoz képest a ferdepadnál (25fok) nem volt igazán eltérés. Pedig ezt mindenki bőszen állítja (eddig én is…), hogy ez az egyik jelentősebb különbség a két szög között.
4. És az utolsó az szintén egy nyilvánvaló, mégpedig, hogy szűk nyomás esetében a bicepsz aktivitása 25.9-30.5%-kal kisebb volt, mint a közepes vagy széles nyomás esetében.
5. A negatív és vízszintes padon történő nyomás során 18.5-21.5%-kal nagyobb súlyt tudtak használni, mint a ferdepad esetében.
6. 8%-kal erősebbek voltak széles fogás esetében a közepeshez képest, és a közepes is 11.5%-kal volt erősebb a szűk fogáshoz képest.

És hogy miben segíthet nekünk ez a kutatás? Talán annyival lettünk okosabbak, hogy erőfejlesztés céljából nincs igazán jelentősége a ferdepados nyomásoknak. Izomépítésből sem, de az egy másik kutatás.

Rengeteg nagyszerű fekvenyomónk van, Mészáros László és a fia, Zelencz Jani, Nagy Ákos és így tovább. Inkább őket figyeljük és tőlük tanuljunk!