Anno az egyetemen jött a kémia 1-2 és mintha golyószóróval lőttek volna a tömegbe, úgy hullott a nép. Aztán az agrokémia már csak mintha egy pisztollyal lövöldözött volna valaki egyes lövésekkel. Na ehhez képest a biokémia olyan mintha atomot dobnának a tömegbe. Aki túléli az vagy mutáns, vagy ufó. De szerencsére akadnak egy páran, akik aztán egész meredek dolgokra jönnek rá. Legalábbis a többségnek meredek, mert nekik tök természetes a citotoxikus termékek és lipidperoxidáció kapcsolata. Nos a szabadgyökök és az antioxidánsok is pont ilyenek. Mindenki tud okosakat mondani róluk, de kevesen értik is azt amiről beszélnek.

Mindjárt az elején tisztázzuk, a közhiedelemmel ellentétben nem minden szabadgyök rossz és nem minden antioxidáns Amerika Kapitány. Már jó 150 éve sejtjük, hogy léteznek és jó 100 éve pontosan ismerjük őket. Azonban csak néhány évtizede vált ismertté a szervezetünkre gyakorolt hatásuk és egyáltalán a szerepük a működésünkben. A definíció szerint azok az atomok vagy molekulák a szabadgyökök, amelyek rendelkeznek párosítatlan vegyérték elektronnal, vagy nyitott elektronhéjjal rendelkeznek. Ugye hogy a személyi edződ ezt nem mondta el, csak hogy egyél antioxidánst és örökké szép leszel, mint ő. Mióta Isten vagy Attenborough megteremtette az életet és az az élet találkozott az oxigénnel, azóta vannak a biológiában is szabadgyökök és antioxidánsok.

Szinte az összes élettani folyamat érintett a kérdésben és még ma sem 100%-osak az ismereteink a témában. Főleg nem az enyém, de én nem vagyok mutáns, csak a lövöldözéseket éltem túl.

Az eddigi kutatások egy dologban egyetértettek, hogy a keletkező szabadgyököket, függetlenül, hogy a „normális” folyamatok eredményeként jönnek létre, vagy külső hatás miatt, az szervezet ellensúlyozni kívánja antioxidánsokkal. Ezek szintén vagy sajátunk, vagy külsőleg bevittek lehetnek. Amíg egyensúly van, addig nincs nagy baj, de ha a mérleg elbillen valamelyik irányban, akkor jó eséllyel baj lesz. Amennyiben a szervezet nem tudja a kompenzálni a szabadgyökök megnövekedett mennyiségét, úgy azok Zimány Linda elszántságával megpróbálják a hiányzó elektronjukat megszerezni leamortizálva a körülöttük lévő sejteket. Normál esetben azonban úgy vagyunk összerakva, hogy ne okozzon ez gondot, azonban a bennünket érő külső hatások fokozhatják a szabadgyökök keletkezését, a dohányzás, a sugárzások, a rengeteg vegyszer, amivel találkozunk, és a stressz is, amit például ennek a cikknek az olvasása okoz hozzáértőknek. A kutatások alapján kimondható, hogy szinte az összes betegség esetében megfigyelhető a szabadgyökök többlete. Főleg, hogy például az immunrendszerünk is velük operál, mint valami Antiochiai Szent Kézigránáttal, hogy a betolakodókat megsemmisítse, mert mint ahogy az Úr mondá „Midőn a hármashoz érsz, mely sorrendben a harmadik leszen, eldobandod te az Antiochiai Szent Gránátot a te ellened felé, ki – mivel nem kedves nekem – megdöglend. Ámen!” Szóval a szabadgyökök, ahogy a saját sejtjeinket képesek lerombolni, úgy a kórokozókét és idegen anyagokét is.

Az egyensúlyt azonban mindig igyekszik megtartani a szervezet, de a saját termelő kapacitásunk véges és ráadásul, ahogy öregszünk, úgy csökken is. Ezért javasolja boldog boldogtalan, hogy vigyük be mesterségesen. Sokan odáig elmennek ebben, hogy ha bőséggel tömöd magadba az antioxidánsokat, akkor se rákos nem leszel, se öreg. Nos ha túlzásba viszed, akkor utóbbi már biztos nem. Az előbbi viszont sajnos nem ennyire egyszerű és egyértelmű. Az azonban bizonyított, hogy a kívülről, élelmiszerekkel, vagy kiegészítőkkel bevitt antioxidánsok úgyanúgy részt vesznek a szabadgyökök semlegesítésében. Túl adagolni nem nagyon lehet, viszont néhány forrást, például az E-vitamint túl lehet. De az egy másik történet. Miben van sok antioxidáns? Például az A, C és E vitaminokban. Bár ez így hülyeség, mert azokban csak az van, tehát a retinol, aszorbinsav és a tokoferol az jó antioxidáns forrás. Azok az élelmiszerek amelyek ezeket bőséggel tartalmazzák, ha még van ilyen, akkor azok jók. Tovább jó még a répa, a telítettlen zsírsavat tartalmazó ételek és például a szőlő. Jaj, hogy mennyit kellett pötyögni, hogy végre ide keveredjek.

Tehát a szőlő. Annak is a magja. A mazsolák egyenjogúságaiért kiállók kedvéért a héja is szép madár jó, abban is van, de sokkal nehezebb a szőlőt meghámozni, mint kimagozni, így térjünk vissza a magjára. A szőlő mag egy pici valami, tele jó cuccokkal. Méretéhez képest rengeteg A, C, E és B vitaminok, telítettlen zsírsavak. Jé, pont mint fent írtam. Ráadásként van még benne tokoferol, resveratol, amelyek szintén erős antioxidánsok. Meg még egy csomó más jó cucc. De tényleg. A gyúrósok kedvéért megemlíteném, hogy szteroidok is vannak benne, és szemes, nem kell szúrni. Aki viszont ettől megijedne, az ne essen pánikba, mert campesterol, béta-sitosterol és stigmasterol van benne, amelyek közül egyik se dopping listás és nincs is anabolikus hatásuk, bár mondjuk az első kettőből lehet boldenone-t szintetizálni, utóbiból meg progesterone-t, de jaj, nem akartam erre kanyarodni! A vizsgálati módszerből fakadóan egyébként voltak Boldenone-nal megbukott sportolók, akik azt mondták, hogy túl sok zöldséget ettek és az abban lévő campesterol, béta-sitosterol miatt lett pozitív a mintájuk. No ezért ne legyünk vegetáriánusok, nehogy megbukjunk a dopping teszten! De szüreten nincs dopping vizsgálat, így lehet a magot gyűrni befelé!

A szőlő mag koncentrált jósága, trendi megfogalmazásban cukiságfaktora miatt rengeteg bizonyított és bizonyíthatatlan (ha valami nem nincs, akkor van) pozitív hatása van szervezetünkre:

- Erősíti az ereket és véd a meszesedéstől, valamint csökkenti a trombózis veszélyét

- Az antioxidánsok miatt védi a sejteket, gátloja az öregedést és csökkenti a rák veszélyét

- Jó hatással van a prosztatára, csökkenti az impotenciát és nőknél elviselhetőbbé teszi a klimax tüneteit.

- Védi az agyat a szemet a szabadgyököktől.

- Szebbé teszi a bőrünket.

Hogy ez miért fontos a sportolóknak? A fizikai terhelés okozta stressz a szervezetben ugyanúgy szabadgyököket eredményez, melynek mennyiségét gyorsabban tudja a szervezet redukálni a külsőleg bevitt forrásból. Minél kevesebb ideig garázdálkodnak és lopkodják el egészséges sejtekből a hiányzó elektronokat, annál kisebb a károsodás.

Viszonylag hamar rájöttek arra, hogy a szőlő mag egy kiváló forrás. Egészen pontosan a szőlő mag olaj volt az első verzió, mert tényleg tartalmazza a mag hasznos tápanyagainak jelentős részét, Viszonylag könnyű felhasználni. Ellenben jó drága az előállítása. Ráadásul azért csak marad a melléktermékben még egy csomó jó dolog. Adná magát a következtetés, hogy akkor csak együk a magot kanállal. No de hát a természet nem hülye. Azért csinálta a magot és köré a szőlőt, hogy annak idején paleolit sporttársaink, meg az őzikék és nyuszikák lelkesen megegyék kényszerből a nyomi magot is a finom szőlővel, majd azt diszkréten átcsomagolva saját bogyójukba valahol messze elültessék. Tehát a mag fogyasztása nem feltétlenül vezet eredményre, még ha a legegyszerűbb. De jöttek a brit tudósok és ma már tudjuk, hogy a szőlő mag őrlemény egyrészt tartalmazza is az összes összetevőt, másrészt az azzal, hogy a kemény mag relatíve kis felületét az őrléssel több nagyságrendel megnöveljük, azzal emészthetővé és hasznosíthatóvá is válik. Jó ez is drágább technológia mint szőlőt enni, viszont sokkal hatékonyabb és nem kell a vödör szőlőt benyelni minden nap.

Az hogy mennyire finomra őrölt a mag, az befolyásolja a felszívódást, viszont pont a magas olajtartalma miatt lehetetlen nagyon finomra őrölni. De már az elérhető őrlemények bőven megfelelőek.

Tényleg nem nagy dolog naponta néhány kávéskanállal megenni, akár magában is vízzel, de lehet mézzel, joghurttal, gyümölccsel. Szerintem ez a legkevesebb, amit megtehetünk a szervezetünknek. Támogatjuk az immunrendszerünket, védjük az a sejtjeinket. Az meg hogy a bőrünknek is jót tesz az kifejezetten nem hátrány így a nyár derekán!

Én az itt található terméket ismerem és próbáltam, mivel elégedett voltam, így azóta is használom.