A GI diéta, mint az a neve is mutatja a Glikémiás Indexen alapul. A GI egy elég egyszerűnek tűnő fogalom, de annál bonyolultabb a valóságban. Leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer a tiszta szőlőcukorhoz képest mennyire emeli meg a vér szőlőcukor tartalmát. Azonban ha tényleg komolyan akarjuk venni, akkor tudni kell, hogy nem azonos tömegű élelmiszereket hasonlítunk össze, hanem azonos energiatartalmú mennyiségeket, 1000kJ-nyi mennyiséggel szoktak számolni. Továbbá nem a vércukron csak a vér szőlőcukor tartalmát értjük. Azt is figyelembe kell venni, hogy a glükoneogenezis miatt a szénhidrátot nem tartalmazó élelmiszereknek is van GI értéke. És ha ez még mindig nem lenne elég macerás, akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a feldolgozás során is megváltozik a GI, és az sem mindegy, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk együtt.

A GI érték 0 és 100 között változhat. Minél magasabb az értéke, annál könnyebben emésztődik meg és szívódik fel és annál gyorsabban jut el a véráramba. Tehát végső soron azt mutatja meg, hogy mekkora hatással van a vércukorra az adott élelmiszer.

Oké, de hogy lesz ebből diéta?

Az alacsony GI értékű élelmiszerek fogyasztásakor a cukor lassan kerül a véráramba, így folyamatosan tudja a tevékenységünkhöz szükséges energiát biztosítani. A magas GI értékűek gyorsan megemelik a vércukrot, ezzel magasabb inzulin szintet idéznek elő. Ez két dolgot jelent, egyrészt az alacsony GI érték esetén később leszünk újra éhesek, másrészt az alacsonyabb inzulin szint nem készteti a szervezetünket zsírtárolásra, míg a magas GI értéknél a magas inzulin szint a magas vércukorral párosulva azonnali zsírraktározást indít be.

Általában az élelmiszereket 3 csoportba soroljuk, alacsony, közepes és magas GI értékűek azaz GI<55, GI: 56-69, GI: 70-100.

Alacsonyak például: bab, lencse, dió, mogyoró, retek, parika, paradicsom, fruktóz, tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durumbúzából készült spagetti és makaróni.

Közepes: kukorica, főtt rizs, banán cukrozatlan gyümölcslé.

Magas: répa- vagy nádcukor, fehérlisztből készült pékáruk és főtt tészták, szőlő, tejberizs, szőlőcukor, méz, malátacukor, cukros üdítőitalok, gabona-, kukorica-, rizspehely.

Maga a diéta nem tiltja meg egyik csoportba tartozó élelmiszer fogyasztását sem, csak bizonyos ételek, adott időben történő fogyasztását javasolja. Például reggelire alacsony GI értékű étel a javasolt, ami folyamatosan lát el energiával ebédidőig, anélkül, hogy megéheznénk. Sportolás után pedig magas GI élelmiszereket javasol a lemerült energia raktárak minél hamarabb történő feltöltésére. Nagy hátránya ennek a diétának, hogy egy két lábon járó lexikonnak kell lennünk, vagy folyamatosan listákat kell magunkkal cipelnünk, mivel az élelmiszerekre csak a kalória tartalmuk és az összetevőik vannak feltüntetve, általában a GI értékük nem. A találgatás nem mindig segít, mivel sok olyan étel van, amiben egyszerű cukor van, mégsem emeli meg gyorsan a vércukor szintet vagy fordítva. A másik probléma, hogy nagyon sok alacsony GI értékű élelmiszernek magas kalória tartalma van, így hiába sikerül a GI-t alacsonyan tartani, akkora mennyiségű extra kalóriát veszünk magunkhoz, amitől hízni fogunk.

Összességében ez is egy diéta, ami súlyvesztést tud okozni, szándékosan nem fogyást írtam, tehát ha nem figyelünk a fehérje bevitelre, akkor izmot is veszíthetünk, ráadásul igen nagy odafigyelést igényel, amíg meg nem tanuljuk azt a néhány száz GI értéket, amit a pár tucat általunk fogyasztott élelmiszer és azok kombinációja jelent.