Mint azt már többször is leírtuk a diéta evolúció utolsó előtti két lépcsője volt az ötvenes évektől induló zsír üldözés, ami aztán valamikor a nyolcvanas években átcsapott szénhidrát gyűlöletté.

Ezért tudunk mi magyarok annyira könnyedén diétáznunk, mert lételemünk az utálat, valakit, vagy valamit gyűlölnünk kell. Addig egyébként nincs is baj, amíg ez a szénhidrát vagy a zsír, a gond ott kezdődik, amikor a szomszéd tehenét kezdjük kimúlásra kondicionálni. Régen látomásuk volt a tudósoknak, ami alapján lefektették táplálkozási javaslataikat, az 1800-as évek óta nyulak és más ketrecben jól mutató plüssök módszeres kínzásából próbáltak következtetéseket levonni. Sikerült, ma már elég jól be tudjuk határolni, hogy mitől múlik ki egy nyúl. Hurrá! Aztán, hogy emelkedett az életszínvonal és a demokrácia és mindenkinek jogában és módjában is állt hülyének lenni, már csak meg kellett keresni a hülyék megfelelő referencia csoportját és megnézni, hogy melyik csoport mit eszik és meddig él. Nem volt többé szükség a nyulakra, lehetett embereket vizsgálni Kizárt, hogy a gazdasági fejlődést ne a nyulak támogatták volna...

Tehát nagyjából az ötvenes évek óta vannak értelmes kutatások is a táplálkozásra vonatkozóan. Pont azóta az embereket ez kurvára nem érdekli, csak az számít, hogy melyik celeb mit mond, mitől van jó alakja. Ők pedig mind hiteles, jól felkészült szakemberek, egytől egyig fitnesz és dietetikus diplomával. A dietetikusok hitelességéról is van véleményem, de azt majd a következő poszt bevezetőjében. Tehát vannak kutatások, amelyekből lehetne már okosságokat mondani, de ha megnézzük ezeket, akkor egy részük azt mondja, hogy a sok szénhidrát hizlal, ne együk, a másik azt mondja, hogy a zsír az nagyon, nagyon rossz, a zsíros kenyérnek több áldozata van, mint a két világháborúnak együttvéve. A fehérje az már majdnem jó, de tönkreteszi a vesédet. Mai napig nem értem, hogy minek másznak fel az emberek a Szabadság hídra, mikor egy jó szelet vastagon zsíros kenyérre tett csirkemellel ugyanúgy meg tudjuk ölni magunkat, és mennyivel kellemesebb, mint odalent a hideg víz.

Mindezek mellett, nem mindig tudjuk meg, hogy mi is volt a kutatás célja. Ha a fehérje károsító hatását akarja bizonyítani, akkor meg fogja találni, hogy milyen veszélyei vannak a túlzott fehérje bevitelnek, ha viszont a fehérje szükségességét szeretné vizsgálni, akkor meg azt fogja megtalálni. Nem szabadna egy-egy kutatás alapján nagy általánosságokat levonni. Rengeteget elolvastam és rájöttem, hogy korlátozott értelmi képességeim miatt csak akkor fogom megtudni az igazságot, ha megtapasztalom, így aztán próbálkoztam, próbálkozok most is és a jövőben is fogok és ebből tanulok. De ez rajtatok nem fog segíteni, így hát lássuk a fehérje diétát:

Mint neve is mutatja itt a fehérje a főszereplő, az angolszász irodalomban high protein diet-nek hívják, ami egy fokkal jobb kifejezés, mint a magyar neve, de dögöljön meg az ő tehenük is ezért.

Szokták még testépítő diétának is hívni, az azonban teljesen helytelen, mert a fehérje ugyan képes építeni a testet, de nincs olyan, hogy testépítő diéta. Az egy csoportja a diétáknak, amiben általában magas a fehérje mennyisége. Kedvencem a következő leírás: „A fehérje diéta az egyik legegyszerűbben, és legkönnyebben betartható fogyókúra. Az egésznek a lényege, hogy az ételek alkotó elemei milyen hatással vannak a hormon rendszerünkre. A szénhidrát elhízáshozt okoz, a fehérje fogyasztása fogyást, a zsír fogyasztása pedig energiát biztosít a szervezet számára. Tehát, ha csökkentjük a szénhidrát, és a zsír bevitelt, növeljük a fehérje fogyasztást, akkor sok kilótól szabadulhatunk meg. „ Nagy megnyugvás ez, hogy van, aki még nálam is kevesebbet ért a témához.

A fehérje nem okoz fogyást! Sőt! Ha valaki nekiül és betermel napi két kiló csirkemellet átlagos aktivitás mellett, az ugyanúgy meghízik tőle, mint aki kakaós csigából eszik meg ugyanennyi kalóriát.

Volt már szó diétákról, ahol magas volt a fehérje aránya a szénhidrát rovására, ilyen volt az Atkins és a ketogén diéta. Ez a mostani azonban annyiban más, hogy itt a fehérje úgy kerül túlsúlyba, hogy a másik két komponenst csökkentjük, így kalóriadeficitet is képezünk.

Egy hétköznapi étrend általában 10-15 % fehérjét tartalmaz, amit ebben a diétában felemelünk 30-40 %-ra. Nem egy tipikus vegetáriánus diéta ez, a rengeteg fehérjét célszerű sovány húsokból és zsírszegény tejtermékekből összerakni, máskülönben vagy irtózatos mennyiségű kaját kell magunkba tömni, vagy annyi zsírt kapunk a fehérje mellé, ami tönkreteszi a célunkat. Van egy olyan másodlagos előnye is ennek az étrendnek, hogy a sok fehérje eltelít, csökkenti az étvágyat, így nem fogjuk túlzabálni magunkat, a viszonylag állandó és alacsony inzulin szint miatt nem lesznek éhség rohamaink.

Kifejezetten hasznos lehet ez a fajta diéta sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, mivel a magas fehérjetartalom és az állati forrás miatt kitűnő aminosav profil nagyfokú segítséget jelent a regenerációban. Azonban ez nem egy kifejezett izomépítő étrend mivel ahhoz nem tartalmaz elegendő szénhidrátot és kalóriát.

Kifejezett hátrány, hogy általában a „finom” fehérje források viszonylag sok zsírt is tartalmaznak, ami jelentősen megemeli a felesleges kalóriák mennyiségét. Ha meg csak csirkemellet eszünk, akkor az egy idő után unalmas tud lenni.

Meg kell említeni, hogy a rengeteg bevitt fehérje nagyon kis része hasznosul csak közvetlenül, azaz épül be az izomzatunkba. Nagy része zsírrá alakul, vagy a veséken keresztül távozik. A zsírrá alakult részéből energia lesz a ketogén diétánál már régebben leírt módon, míg az a rész, ami távozik az bizony terhelni fogja a vesénket. Ettől azért nem kell megijedni, egy átlag ember megfelelő folyadékbevitel mellett ebből legfeljebb annyit észlel, hogy kicsit kellemetlenebb szagút pisil. Ettől nem fog leállni a vesénk. Nem ettől fog leállni.

Meg szokták azt is jegyezni, hogy a magas fehérje fogyasztást is felelőssé teszik az Alzheimer kór kialakulásáért, sőt Sam Gandy a téma egyik nagy szakértője arra is rájött, hogy az egerek agya zsugorodik a magas fehérje és alacsony szénhidrát összeállítású diétáktól. Én is végeztem hasonló kutatásokat mezei nyulakon és azt találtam, hogy a nyolcas söréttől jelentősen lelassulnak, romlik az anyagcseréjük és térbeli koordinációjuk. Nagyobb mennyiségben adagolva a sörétet jelentősen nőt a halálesetek száma és romlott a túlélési esélyük. Tehát megállapítható, hogy a rágcsálók se a fehérjét, sem az ólmot nem bírják.

Hogy ezt mennyire kell komolyan venni az már más kérdés. Bármilyen irányban is indulunk el a diétánkkal lesz valami hátrány, mellékhatás. Az a baj, hogy nem áll rendelkezésre elég kutatási anyag, mert a tényleg rengeteg fehérjét fogyasztó testépítők általában nem érik meg az Alzheimerük kialakulását. Ugyanakkor, pedig minden más, amit a sportolók csinálnak az segíthet megelőzni az Alzheimert.

Ténylegesen nagy hátránya viszont a diétának, hogy ha csökkentjük a szénhidrát mennyiségét akkor kevésbé leszünk energikusak, romlik a teljesítő képességünk minden területen (!), sőt még a spermium íze is romlik. Ehhez képest az agyzsugor és a veseleállás az kismiska. Romlik a szellemi teljesítő képesség is, mivel az a cukrot kedveli, az meg itt nincs. Srácok, nem elég, hogy nem fog felállni, hiába reszket majd a kezetek, és még bambák is lesztek. Mindig oda lyukadunk ki, hogy kell a szénhidrát is. No persze nem a kakaós csiga.

Ui: többször szóvá tettétek, hogy miért nem írok konkrét étrendeket. Több okból. Legfőképp, mert lusta vagyok, másrészt fogalmam sincs, hogy fiú vagy-e vagy lány, te tisztában vagy-e egyáltalán ezzel, hány kiló vagy, hány éves vagy, mozogsz-e, stb. Legfőképp fogalmam sincs, hogy mekkora a csészéd, így nem tudom megmondani, hogy elég-e az egy csésze zabpehely és gyümölcs reggelire. Szóval nem lesz étrend, nézz utána guglizz és próbálkozz rengeteget!