Hét hónapja kezdtem el erőemelő edzést végezni. Megszerettem, így maradtam. Soha ilyen fejlődést nem értem el, sem erőben, sem tömegben. Először egy a Tnation-on talált edzésprogrammal kezdtem, de azt túl könnyűnek találtam, így áttértem Jim Wendler 5/3/1 programjára. Ebből is először a „more squat” verziót kezdtem, de az elég hamar túlterhelte a térdeimet, a heti 5 napos guggolással. Így visszább vettem és a 3 napos „for beginer” verziónál kötöttem ki. 395 kilós összeredménnyel kezdtem neki az erőemelésnek. Ez mostanra valahol 490 körül lehet, ami közel 25%-os javulás.

Kb. egy hónapja egy kicsit megrekedtem a Wendler programmal is, ezért gondoltam egy kicsit elmegyek a hipertrófia felé és elkezdtem egy 12 hetes Stronglifts5x5-öt, abból is a madcow -féle verziót. Nem nagyon hittem benne, de hirtelen újra elkezdtem fejlődni. Annyi csavart tettem bele, hogy kicsit keményebb legyen, hogy minden gyakorlatnál az utolsó 5-ös, vagy 3-as sorozatban, a legnagyobb súlynál, nem állok meg 5 vagy 3 ismétlésnél, hanem bukásig csinálom. Gondolkodom már egy ideje, hogy ki is próbálnám magam a masters korosztályban, de még csak a gondolatig jutottam el, aztán valamelyik nap beleakadtam valahol, hogy a Fitbalance-on Scitec raw felhúzó kupa lesz. Be is neveztem és veszettül keményen kezdtem felhúzni. Közben a súlyom szép lassan kúszott fel a 100 kiló felé, már 97-98 kilókat is mértem reggelente. Aztán jött a pofon és kiderült, hogy valami nincs rendben velem, valami emésztési problémám van. Elsőre a laktózra gyanakodtunk, de se a vizsgálat nem igazolta, sem gyógyszer nem segített. Akkor a liszt. Na ennek még nincs eredménye, de a próbák azt mutatják, hogy ha kihagyom a glutént, akkor nincs panasz sem. Ez megviselt egy kicsit. Másfél hét alatt leszaladt 3 kiló, pedig tábla csokikat tömtem magamba, hogy ne fogyjak. Ez egyrészt megijesztett, másrészt erőben is veszítettem.

Na ezek után álltam oda vasárnap és próbáltam ki magam. A mérlegeléskor még 200-at kértem kezdősúlynak, de aztán egyrészt hamarabb is kezdődött a szám egy órával, mint ahogy reggel még tervezve volt, így nem tudtam eleget enni előtte, meg izgultam is, valamint a tömegben a melegítés sem volt egyszerű, így visszavettem az induló súlyt 180-ra. A melegítés érdekes volt, mikor kiderült, hogy nem egykor, hanem délben kezdünk, akkor gyorsan magamba tömtem egy tábla csokit aztán guggoltam üresen egy párat, felhúztam hetven kilóval vagy tízet, meg 120-szal egy párat. Aztán gurtnival még 160-ba is belehúztam egy párat és aztán teljesen bepánikoltam. Soha nem emeltem még 150 kilónál többet gurtni nélkül. A tenyerem izzadt ezerrel és fogalmam sem volt, hogy mi az a magnézia és hogy működik. Aztán óvatosan beporoztam a kezem, és odaálltam a 180-hoz.

Simán ment. A bíró ugyan megszólt, hogy tegyem be a derekam, de semmi gond nem volt. Megnyugodtam. Kértem 200-at és az is simán ment. Megkérdezték a csajok, hogy akkor mi legyen a harmadik súly, de fogalmam sem volt. Már nevettek a tanácstalanságomon, mikor végül kinyögtem, hogy legyen 215. Mivel soha nem emeltem még 200 fölött így nem tudtam mennyi van még bennem. Hát ennél több volt, még a 215 is viszonylag simán ment. Sokat segített az a lazaság, ahogy a többi öreg rángatta fel a súlyokat.

A sorban pont Nick Árpi bácsi előtt voltam, izgalmas együtt versenyezni vele. Már összefutottunk veterán atlétikai bajnokságokon is, de itt volt igazán elemében. Szóval nem tudom mennyi lehetett bennem vasárnap, talán valahol 230 körül. Az eredményem a második helyre lett elég, 265 felett kellett volna húzni a győzelemhez. Majd legközelebb. Ha ilyen ütemben fejlődök a felhúzásban, akkor nem lehetetlen a 250 feletti eredmények elérése sem.

Most folytatom az 5x5-öt, amíg le nem telik a 12 hét, aztán meglátom hogy tovább, de szeretnék még az idén elindulni egy igazi erőemelő versenyen is.

Megvan a cél!