A búza protein egy közvetve szinte minden nap fogyasztott, de annál kevésbé ismert fehérjeforrás. Az hogy nem annyira közismert, mint a szója, tejsavó vagy mondjuk a kazein, annak több oka is van. Nézzük meg hát az előnyeit és a hátrányait, aztán mindenki eldönti, hogy mi a véleménye róla.

Néhány adat:

       Tápérték    100 gr. (gyártónként eltérő lehet)

• Energia     416 kcal
• Fehérje      80 gr.
• Szénhidrát 16 gr.
• Zsír             4 gr.

Látható, hogy egy átlagos 30 grammos adag tartalmaz 24 gramm fehérjét, ami kiváló, de ugyanakkor 5 gramm szénhidrátot is, ami a tejsavó proteinekhez képest gyengébb érték. Persze ez az 2-3 gramm többlet inkább csak marketing fogás, mint valós veszély, hiszen sosem leszünk képesek grammra pontosan bevinni a szükséges tápanyag mennyiségeket. Tekinthetjük ezt mérési hibának is. Tápértékét tekintve nem sokkal gyengébb az állati fehérjéknél.

Aminosav összetételi arány (%)

• Aszparaginsav 3,3
• Glutamin        39
• Alanin             2,9
• Arginin            3,7
• Cisztin            2,9
• Glicin              3,7
• Hisztidin          2,3
• Izoleucin         3,6
• Leucin            7,0
• Lizin              1,8
• Metionin        1,9
• Fenilalanin     5,0
• Prolin          11,6
• Szerin          5,0
• Treonin         2,7
• Tirozin          3,3
• Triptofan       1,0
• Valin            4,0

Itt azért már látszik az eltérés, ez a profil nem az amit a klasszikus iskolák javasolnak a testépítő és egyáltalán a sport diétákban. Szokták javasolni, hogy más eltérő profilú növényi fehérjék (borsó, szója, sárgaborsó) hozzákeverésével, egész jól meg lehet közelíteni a tojás vagy tejsavó profilját, de minek közelíteni, ha ott van készen.

Előnyei:

• Laktózmentes

• Vegetáriánusok is fogyaszthatják

• Jól oldódik vízben

• Nagyon magas glutamin tartalom, közel 40%.

Hátrányai:

• Borzasztó íze van 

• Az állati fehérjékhez képest silányabb aminosav profil

• A BV értéke csak 54 (biológia hasznosulás)

• Glutént tartalmazhat, ezért az erre érzékenyek nem fogyaszthatják

Nagy előnyként szokták emlegetni a magas glutamin tartalmát, ami az izomzat legfontosabb alkotóeleme. Ugyanakkor a legtöbb hardcore gyúrós a bevitt növényi fehérjét bele sem számolja a napi mennyiségbe, mivel az esszenciális aminosavak terén elég gyatrán állnak, ráadásul a BV értékük is elég alacsony. Akkor mire jó?

Eltekintve a szépségiparban betöltött „fontos és tudományos” szerepétől, ahol csökkenti a ráncok görbületét 37,8%-kal és fényesebbé teszi a szempillánkat 133 %-kal, igazából nem elterjedt a táplálék kiegészítő iparban. Nem véletlenül. Jellegzetes íze miatt és a rossz hasznosulási értékek miatt hiába kerül fele annyiba, mint egy olcsó tejsavó fehérje, nem annyira elterjedt.

Ami miatt én mégis szeretem és használom nap, mint nap az azért van, mert viszont a fehér lisztet elég jó hatásfokkal ki lehet vele váltani. Egy az egyben nem, mert egy ragadós masszát alkot vízzel, viszont zabpehely liszttel keverve 1:3 arányban nagyon jó tészta alapanyag. A jellegzetesen savanyú ízét mindenképp kompenzálni kell egy kis sóval vagy édesítővel az elkészíteni kívánt ételtől függően. Az ára 1600-2500 forint között mozog kilónként. Reklámszerződés hiányában nem árulom el, hogy én honnan rendelem 

Én rendszeresen használom sütéshez főzéshez. Nem dagadtak tőle az izmaim Hulk méretűre az elmúlt bő egy évben, de a diétánál jól sikerült a zsírt ledolgozni az izom megtartása mellett. Az hogy ebben mekkora szerepe volt a búza proteinnek azt nehéz lenne megmondani, de szerintem a maga kis szerény képességeihez képest, mindenképp segített.

És még két utolsó érv mellette, egyrészt rengeteg a vegetáriánus sportoló, akiknek a magas glutamin tartalma miatt nagyon hasznos kiegészítő lehet, másrészt sokan vannak, akik nem engedhetik meg maguknak még a legolcsóbb tejsavó fehérjét sem, nekik igazán sokat segíthet kenyér – felvágott kombó kiegészítésére. Ja, hogy borzasztó az íze? Hát akkor maradj gizda! 