Régen minden jobb volt. Eltekintve, hogy hétfőn nem volt adás a TV-ben, meg hogy szombatonként iskolába kellett járni. Viszont még a kanyarban sem volt az egészséges életmód, csípős, fűszeres kajákat zabáltunk a Norbi borzalmai helyett. És virágzott a magyar súlyemelés! Aztán jöttek a 90-es és kétezres évek, megtudtuk, hogy nem szabad durván csípős és fűszeres kajákat enni és ezzel együtt a súlyemelés is elkezdett haldokolni. Persze ennek semmi köze sincs egymáshoz, de jól hangzik egy kutatás bevezetőjének, ami a csípős paprika hatóanyagát, a kapszaicint vizsgálta, illetve annak hatását a súlyzós edzésre.

A vizsgálat célja az volt, hogy bebizonyítsa a kapszaicin pozitív hatását a súlyzós teljesítményre. 10 résztvevővel zajlott a vizsgálat, dupla vak módszerrel, azaz senki nem tudta, hogy ki kap placebót és ki, valós hatóanyagot (ez persze nem igaz, mert a végén valakinek csak tudnia kell az igazságot). 2-5 év edzéstapasztalattal rendelkeztek az alanyok és heti 4-6 alkalommal edzettek (táblázat a galériában a pontos paramétereikkel).

A vizsgálat fizikai része a (megfelelő mélységű!)guggoláson alapult. 4 sorozat guggolást végeztek az egyismétléses maximum 70%-ával, bukásig, 45 perccel 12 mg hatóanyag vagy placebo elfogyasztása után. A vizsgálat a bemelegítéstől kezdve a gyakorlat végrehajtásáig szigorúan és pontosan szabályozott volt.

A fizikai teszt mellett minden sorozat után, valamint a teszt után 3,5 és 30 perccel vért vettek fülcimpából a tejsav szint ellenőrzésére.

Az eredmények a vártnak megfelelőek lettek. A kapszaicin fogyasztása utáni volumen jelentősebb lett a placebo csoporthoz képest, nem is kicsit, ráadásul a volument adó mindkét tényező (ismétlés szám és súly) magasabb lett.

A tejsav szintben azonban nem volt jelentős eltérés.

A feltételezés, hogy mi okozta a teljesítményjavulást, kettős. Egyrészt lehet a kapszaicin fájdalom elfedő hatása, így a fájdalom okozta izombukás kitolódhat, másrészről a endoplazmatikus retikulum kalcium kibocsátásának fokozásával nő az izomerő is. Ugyan rengeteg kutatás létezik már erről a hatóanyagról és hatásosságáról más esetekben, de izomerőre ez az első és egyetlen, így nehéz összehasonlítani és kereszt-következtetéseket levonni belőle. Volt már ugyan kutatás egereken, de azért azt nem lehet tökéletesen konvertálni, másrészről volt kutatás sprintereken a gyorsaságra gyakorolt hatásáról, de ott meg a hatóanyag mennyisége okozta emésztési problémák miatt kudarcba fúlt a vizsgálat.

Akkor most érdemes szedni, vagy sem? Hát egy biztos, néhány vizsgálat kimutatta hatásosságát a zsírégetésben és most egy vizsgálat igazolta a teljesítményre gyakorolt pozitív hatását is. Viszont az is köztudott, hogy igen „komoly” hatással bír az emésztőrendszerre. Tehát óvatosan a kísérletezéssel ha továbbra is a Gyűrűk Ura szeretnél maradni!

forrás:

de Freitas, M.C., et al., Acute capsaicin supplementation improves resistance training performance in trained men. The Journal of Strength & Conditioning Research, 2017.

Chaiyasit, K., W. Khovidhunkit, and S. Wittayalertpanya, Pharmacokinetic and the effect of capsaicin in Capsicum frutescens on decreasing plasma glucose level. J Med Assoc Thai, 2009. 92(1): p. 108-13.

Ludy, M.-J., G.E. Moore, and R.D. Mattes, The effects of capsaicin and capsiate on energy balance: critical review and meta-analyses of studies in humans. Chemical senses, 2011. 37(2): p. 103-121.

Hsu, Y.-J., et al., Capsaicin supplementation reduces physical fatigue and improves exercise performance in mice. Nutrients, 2016. 8(10): p. 648.

Opheim, M.N. and J.W. Rankin, Effect of capsaicin supplementation on repeated sprinting performance. The Journal of Strength & Conditioning Research, 2012. 26(2): p. 319-326.

Kazuya, Y., et al., A single intake of capsiate improves mechanical performance and bioenergetics efficiency in contracting mouse skeletal muscle. American Journal of Physiology – Endocrinology And Metabolism, 2014. 306(10): p. E1110-E1119.

Derry, S., et al., Topical capsaicin (high concentration) for chronic neuropathic pain in adults. Cochrane Database Syst Rev, 2017. 1: p. Cd007393.

Frias, B. and A. Merighi, Capsaicin, Nociception and Pain. Molecules, 2016. 21(6): p. 797.

Lebovitz, E.E., et al., Positive allosteric modulation of TRPV1 as a novel analgesic mechanism. Mol Pain, 2012. 8: p. 70.