Az otthoni karantén edzéseknek egy előnye volt. Azt hallgattál közben, amit akartál. Aztán nagyjából ennyiben ki is merül a dolog, mert összességében néhány szerencsés kivételtől eltekintve az otthon edzők nem tudtak olyan jól teljesíteni az elmúlt három hónapban. A legtöbb teremben szól valamilyen zene folyamatosan. Van, ahol nem foglalkoznak vele és csak valamilyen rádió, vagy televíziós csatornát hangosítanak ki, míg van ahol saját zenei elképzelés alapján mixelnek valamit. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Egy biztos, annyi féle ember jár egy kisebb terembe is, hogy nem lehet mindenkinek kedvére tenni. De mennyire van ténylegesen hatással az edzéseinkre a zene, amit közben hallgatunk?
Nem egyszerű kérdés ez a zene dolog. Ha egyedül edzünk, akkor fejünkre csapunk egy fejhallgatót, vagy a fülünkbe nyomunk egy fülhallgatót és azt hallgatunk, amit akarunk. feltéve, ha az alapzaj el nem nyomja. De ha már ketten, vagy még többen együtt edzünk, akkor csak beszélgetünk és olyankor ez zavaró. Ez utóbbi esetben marad a teremben biztosított zene.
Sok olyan ösztönös dolog van, ami segít bennünket az edzésben, de igazából senki nem tudja, hogy valaki kutatta, vagy vizsgálta-e, de tény hogy működik. Ilyen a zene is. Valószínűleg hamarabb rájöttek az emberek, hogy segít, mint hogy elkezdték volna tudatosan tanulmányozni. Nem Ballmann CG és társai 2018-as, „Effects of Preferred vs. Nonpreferred Music on Resistance Exercise Performance.” című kutatása volt az első, vagy egyetlen a témában, de az övék az egyik leginkább életszerű a témában. Már csak azért is, mert általában szól valami zene, tehát vagy olyat hallgatsz, amit szeretsz, vagy olyat, amit nem. Olyan ritkán van, hogy csend van.
Ők azt vizsgálták, hogy mennyivel teljesítenek jobban fekvenyomásban azok, akik a kedvenc zenéiket hallgatják, azokhoz képest, akik nem. Ehhez 12 fiatal férfit vizsgáltak. Feltétel volt az alanyokkal szemben, hogy legalább 2-3 éves edzésmúltjuk legyen és testsúlyuk 1,35-szeresét képesek legyenek kinyomni fekvenyomásban. Ez 127,9 kilogrammos átlagot jelentett, ami elég szép szám már ebben a gyakorlatban.
Három alkalommal mérték fel őket, egyszer az alap felmérés volt zene nélkül, majd a másik két alkalommal vagy a kedvenc zenéjüket hallgatva, vagy valamit mást. Mind a három esetben az egyismétléses maximumuk 75 százalékával kellett maximális ismétlésszámot elérni. Hat zenei stílusból kellett választaniuk: Fásy Ádám, Győzike, rock, rap/hip hop, pop, blues, country, dance/electric. Szerencsére best of X-Faktor nem volt, így az összes alany túlélte a vizsgálatot.
A gyakorlat végzése közben mérték a rúd átlagos sebességét, csúcssebességét, az ismétlések számát. És egy szubektív skála alapján a motiváltság érzetét. A 12 alany eleve nem reprezentatív, de még ráadásul a tizenkettőből tizenegy a rap kategóriát válaszotta és csak egy a rockot. Hiába na, lassan kihalunk. Vagy már ez sem olyan, mint régen volt. (főleg azért persze, mert régen nem volt rap meg hip hop).
Az eredmények magukért beszélnek, minden mért paraméter jobb volt a kedvenc zenei stílust hallgatva. Nagyjából 1,5 ismétléssel többre voltak képesek, amikor a kedvenc zenéjüket hallgatták, ami 15,9 százalékot jelent ismétlésszámban. (10,58 +/- 2,07 a 8,9 +/- 1,8-hoz képest)
Na bumm, 1,5 ismétlés. Mondhatnánk, hogy ez nem sok, nem oszt, nem szoroz. De nézzük másképp! A nagy bölcsek azt mondják, hogy tök mindegy hány ismétlést csinálsz, csak a bukás előtti utolsó 5 ismétlés számít. Ha ezt az ötöt meg tudjuk toldani még másféllel, akkor az harminc százalékos pluszt jelent. Ráadásul ez minden sorozatban jelentkezni fog, ha nem is ekkora intenzitással, de ott lesz. És azért ez már így néhány hónap alatt komoly eredményt hozhat. Már ha eddig nem a kedvenc zenéd hallgattad, mert akkor már eddig is kihasználtad a lehetőséget. Ráadásul az sem mindegy, hogy mennyire kedvenc az a szám, amit hallgatsz. Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy ha nagyon bejön a zene, akkor már nem használ, hanem árt, mert elvonja a fókuszt az edzésről és inkább a zenére fogsz figyelni. Na most légy okos Domokos!
Halgass zenét. Jó zenét. Ami tetszik. Ha primitív vagy, akkor primitív zenét. Ha mély lélek vagy, akkor valami mélyet. Mindegy mit, csak tetsszen. Neked.
Subi-dubi-sallalalá, tuc-tuc-tuc-tuc!
Forrás:
Ballmann CG, McCullum MJ, Rogers RR, Marshall MM, Williams TD. Effects of Preferred vs. Nonpreferred Music on Resistance Exercise Performance. Journal of strength and conditioning research. 2018 Dec.
Hutchinson JC, Sherman T. The relationship between exercise intensity and preferred music intensity. Sport, Exercise, and Performance Psychology. 2014 Aug;3(3):191.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.