Rengeteg népi bölcsesség alapszik megfigyeléseken. Ezek egy része igazolt, más része pedig megmarad vicces népszokásnak. Az hogy a medve árnyéka mennyire befolyásolja az időjárást, az megmarad játéknak (bár a medve nem az), az viszont hogy hosszabb edzéskihagyás után hamarabb visszaszerzi az ember az előző formáját, az megfigyelt tény. Az viszont, hogy miért is van így, az eddig jobbára csak találgatás volt. Eddig.

Voltak elméletek rá, hogy igazából az idegrendszer fejlődik sportoláskor, javulnak a motoros képességek, aztán mikor újra kezdjük hosszabb kihagyás után, akkor már a fejlettebb képességek segítenek gyorsan elérni a korábbi erőszintet. Ez persze nem magyarázza meg az izomtömeg visszaszerzésének képességét. Illetve csak részben. Jött a másik magyarázat, hogy az izom emlékszik. Maga az izomrost egy kiszolgáló egység, össze tud húzódni és el tud ernyedni. Gondolkodni nem tud, habár fejlődik és erősödik, de tanulni sem tud. Így nincs is mire emlékeznie. Ettől függetlenül viszont tény, hogy egy hosszabb kihagyás után a visszafejlődött izomzat sokkal gyorsabban képes visszanyerni az előző állapotát, mint amennyi időbe telt annak idején kidolgozni. Erre keresték a választ a következő kutatásban.

A vizsgálat

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják az ellenállás edzés, majd edzés kihagyás és újra edzés hatását a DNS-metilációra. Ezt persze most a többség nem érti, nekem is kellett némi online biológia továbbképzés, mire kezdtem kapisgálni, hogy mi folyik itt Gyöngyösön. A gugli szerint a metiláció a nevét a metilcsoportokról kapta, amelyek képesek kapcsolódni a DNS-hez, ezáltal kémiailag megváltoztatni azt. Azt hogy hova és miként kapcsolódnak, és ezzel mit okoznak, azt ide kopizhatnám, de én sem értem. Így a Ctrl-Schmitt helyett maradjunk annyiban, hogy nekünk annyi érdekes ebből, hogy amikor a megtermékenyülés után kialakul a génállományunk, akkor a metiláció határozz meg bizonyos részek aktivitását. Valamint annyit még, hogy azt hittük, hogy a génállományunk változatlanul végigkísér minket az életünk során, de ma már tudjuk (vannak, akik tudják, de ők nem blogot írnak, hanem tudományos cikkeket), hogy bizonyos környezeti tényezők képesek adott részeket megváltoztatni.

Tehát az volt a kérdés, hogy az ellenállás edzés megváltoztatja-e a metilációs mintát és az az edzéskihagyás alatt vissza alakul-e, vagy sem. A feltevésük szerint a DNS-metiláció csökken az ellenállás edzés hatására és ez így is marad a kihagyás ellenére is.

A vizsgálatban 7 férfi vett rész, 27.6 ± 2.4 éves korral és 82.5± 6.0 kg-os testsúllyal.

Maga a vizsgálat három részből állt, először 7 hét edzés, majd 7 hét kihagyás, aztán ismét 7 hét edzés. Az edzésfelosztás heti két nap alsó test és egy nap felső test edzés volt. Az alsó test edzése guggolás, lábtolás, lábnyújtás, lábhajlítás, kitörés és vádli gyakorlatokból állt, míg a felső testé fekvenyomásból, fej felett nyomásból, lehúzásból, egykezes evezésből és csigás tricepsz gyakorlatból. Minden gyakorlat 4 sorozat volt 8-10 ismétléssel és ha az alanyok az első három sorozatban képesek voltak 10 ismétlésre, akkor emeltek a súlyon.

Ez után 7 hét szünet következett, amit újabb 7 hét edzés követett, az első hét edzésprogramjával.

Az erőszintet izometrikus lábnyújtással mérték. Mivel az sorozatok száma fix volt, így a heti volumen kiszámításával mérni lehetett a teljesítmény növekedését és a teljes test erőszintjét is. A láb izomtömegének változását DEXA röntgen vizsgálattal mérték. A metilációt pedig a combfeszítőből vett izom biopsziával nézték. A mérési pontok, a kiinduláskor, első 7 hetes ciklus végén, második ciklus végén és a harmadik ciklus végén voltak.

Az eredmények

Az izomtömeg 6.5 ± 1.0%-kal nőtt az első ciklus végére, majd 4.6 ± 0.6%-kal csökkent a második ciklus végére. Viszont a harmadik ciklusban 5.9 ± 1%-kal nőt az izomtömeg , ami 12.3 ± 1.3%-kos teljes növekedést jelentett.

A lábnyújtás erőszintje hasonlóan változott.

A metiláció esetében azt találták, hogy az első ciklus alatt ~9150 helyen csökkent a metiláció és ~8200 helyen nőtt. A második, edzés nélküli ciklus végére még mindig ~8900 helyen volt csökkent és ~8650 helyen megnövekedett. Ami arra utal, hogy nem történt jelentős visszaalakulás. Ráadásul a harmadik ciklus végére a növekedett metilációs területek száma nem változott jelentősen, ~8350 maradt, de a csökkent metilációs területek száma megduplázódótt ~18800-ra.

Anélkül, hogy meg próbálnánk érteni a fenti számokat, az a végkövetkeztetés, hogy az edzés hatására a gének egy része módosul (ez a metiláció). Viszont az edzés abbahagyása után ez javarészt így is marad, tehát megőrződik az edzés által létrejött információ. A metiláció folyamatával változtatni tudja a testünk, melyik gén kapcsolódjon ki vagy be, így befolyásolni tudja az izomnövekedést is. Az edzés hatására bekapcsolódnak bizonyos gének, amely hatására növekszik a fehérje szintézis. Ha abbahagyjuk az edzést, akkor ezek a területek nem feltétlenül fognak kikapcsolódni, így ha újra edzünk, akkor fennmarad a fokozott hipertrófia.

Vagy valami ilyesmi.

Szóval ezért van így, ahogy van és nem másért. De ez ne legyen ok arra, hogy abbahagyd az edzést. Attól hogy könnyebb lesz visszatérni, még nem jelenti azt, hogy lehet lazsálni, mert „Ej, ráérünk arra még!” Viszont az is megnyugtató, hogy ha valamilyen elkerülhetetlen élethelyzet miatt abba kell hagynod az edzést néhány hónapra, akkor ne kell mindent elölről végigcsinálnod!

Forrás:

Seaborne RA, Strauss J, Cocks M, Shepherd S, O’Brien TD, van Someren KA, Bell PG, Murgatroyd C, Morton JP, Stewart CE, Sharples AP. Human Skeletal Muscle Possesses an Epigenetic Memory of Hypertrophy. Scientific Reports. vol. 8, Article number: 1898 (2018)

MASS - Monthly Applications in Strength Sport - volume 2, issue 4 - Greg Nuckols - April 2018