Ha az olvasottságot vadássza az ember, akkor valami „rendkívül fontos” témát kell feldolgozni. Például, hogy melyik celeb hogy edz, mikor és mennyit. Vagy mit szúr. Arra tízezrek kattintanak. És persze senki nem tanul belőle, de az nem számít. Az viszont, hogy miként működnek a motoros egységeink nem sok embert fog érdekelni. Nem egy szexi, vagy trendi téma. Ettől függetlenül szerintem tök érdekes, úgyhogy csapjunk is bele!
Az átlagember annyit tud az izomzatunk működéséről, hogy az agyunk valahogy utasítást ad az izomnak, ami összehúzódik, vagy elernyed, ennek hatására mozgás jön létre.
Aki egy kicsit jártasabb a témában az tud még olyanokat is, hogy a fentiekhez kell még idegrendszer is, meg valami kalcium kibocsájtás is. Persze ezek érdekes dolgok, de talán nem sokkal leszünk előbbre, ha pontosan ismerjük a részleteket. Van viszont néhány részlet, ami segíthet a fizikai állapotunk és teljesítményünk javításában, fejlesztésében. Ez pedig az izomrostok munkára bírása, azaz a motoros egységek működése.
Amikor egy poharat felemelünk az asztalról akkor az agyunk tanult módon bizonyos motoros egységeket működésre bír, amelyek összehúzódnak és ezáltal a pohár kontrollált tempóval felemelkedik. Ha egy akkora súlyt akarunk felemelni, amivel csak 1-2 ismétlésre vagyunk képesek, akkor szintén az agyunk a maga begyakorolt módján be fog vonni motoros egységeket és a súly nagyjából ugyanazzal a sebességgel fel fog emelkedni a földről. Látszólag semmi különbség. Mégis hatalmas a különbség.
A motoros egységek eltérőek. Van, ami csak néhány izomrostot foglal magába, más több ezret. Ezért más teljesítményre is képesek. Ráadásul az is eltérő, hogy a motoros egységen belüli rostok milyen arányban állnak gyors, vagy lassú rostokból Ezek a motoros egységek eltérő ingerküszöbbel rendelkeznek. Van, ami azonnal és könnyen aktíválódik, és van, ami csak a „végső erőfeszítés” hatására.
Miért érdekes ez nekünk? Mert ha kicsi terhelés mellett alacsony ismétlésszámmal végzünk valamilyen tevékenységet, akkor ahhoz csak a legkisebb ingerküszöbű motoros egységek lépnek majd működésbe. Mi viszont a teljes izomkeresztmetszetet edzeni szeretnénk, mert csak akkor leszünk sokkal erősebbek, izmosabbak. Ehhez lehetőleg az összes motoros egységünket működésre kell bírni. Hogyan tehetjük ezt meg? Három lehetőségünk van:
Kifárasztással.
Az alacsony ingerküszöbű motoros egységek nem a kitartásukról híresek. Hamar elfáradnak még alacsony terhelés mellett is. Ilyenkor az agyunk elkezdi váltogatni az egységeket és pihentebb motoros egységeket bír működésre. Ha ezek is elfáradtak, akkor addig váltogat, amíg mind feladja. Ez az izombukás. Súlyzós edzésül ezt mondanánk, hogy alacsony súllyal végzett magas ismétlésszámú sorozat bukásig végezve.
Nagy súllyal
Minél nagyobb súlyt próbálunk felemelni, annál több motoros egységet vonunk majd be. Mivel az egyes egységek között akár nagyságrendbeli különbség is lehet az egyszerre vezérelt izomrostok számában. Így az általuk létrehozott erőben is. Ezért tudunk ugyanolyan kontrolálltan felemelni egy fogpiszkálót és egy több száz kilós súlyzót is. Viszont ha nem mozdul meg a súly, akkor egyre több motoros egység fog működésbe lépni, addig, amíg végül le nem győzik a gravitációt. Mivel a rendelkezésre álló motoros egységek közül nagyon sok működik egyszerre, így nem sok variáció marad, ha elfáradnak, akkor nincs pihent csere, gyorsan jön az izombukás. Ezt a népi gyúrós úgy hívja, hogy nagy súllyal végzett, alacsony ismétlésszámú sorozat bukásig végezve.
Gyorsan
Minél gyorsabban próbálunk meg mozgatni egy adott súlyt, annál több motoros egység fog működésbe lépni. Az izomrostoknál van egy úgynevezett sebesség-erő összefüggés. Ez azt jelenti, hogy minél gyorsabban kell összehúzódniuk, annál kisebb erőt képesek kifejteni. És ez fordítva is igaz, minél nagyobb erőkifejtésre van szükségünk, annál lassabban fognak összehúzódni a rostok. Emiatt az összefüggés miatt, ha maximális sebességgel próbálunk mozgatni egy súlyt, akkor sokkal több motoros egység fog működni, mint ha csak lassabban végeznénk a mozdulatot. Ez az, amikor robbanásszerűen végezzük a koncentrikus fázist.
Miért érdekes ez? Mert mondják, hogy nagy 95-100%-os terhelés mellett 1-3 ismétléssel lehet erőt fejleszteni, 30% feletti terheléssel pedig izomtömeget, ha eljutsz bukásig, vagy a közelébe. De hogy miért kell a nagy súly, vagy a bukásig eljutni, azt nem szokták részletezni. Nos, az egyik ok a motoros egységek teljeskörű bevonása.
Tehát legközelebb, edzés közben gondolj a motoros egységeidre és…. ja, mindegy is, hiába gondolsz rájuk nem fog változni semmi. Ellenben ha elolvastad ezt az írást, akkor egy kicsit jobban megértheted az izmaid működését. Pont annyira, mint amennyire még érdemes.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nast 2019.12.08. 12:34:53
„Az alacsony ingerküszöbű motoros egységek nem a kitartásukról híresek.”
De, arról híresek. (Dr. Radák Zsolt – Edzésélettan)
„... addig váltogat, amíg mind feladja.”
A magas ingerküszöbű motoros egységeket csak nagyon magas intenzitású ingerekkel lehet ingerületbe hozni. (Dr. Radák Zsolt – Edzésélettan)
Sem a legerősebb afferens inger, sem a legnagyobb teljesítés elérésének igénye nem aktiválja a teljes izmot, csak annak egy frakcióját: ez Sherrington „frakcionálási elve”. (Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve)